Kerüld a rossz társaságot!

FG törvénytisztelő faszkalap. Így aztán, a folyamatos helyi és nemzetközi nyomás ellenére bekapcsolva hagyta a "Felnőtt tartalom" kapcsolót.

Ennek most lett vége.

Ugye hogy ez itt mostanra még a megszokotthoz képest is egy szar hely lett? És kurvára nem azért, mert az itt élők akkora faszfejek lennének, ők akik hol egyszerűbbek, hol bonyolultabbak... de hogy ők tennék azzá? Dehogy.

Jelenleg ez egy kibaszottul reménytelen, szar hely, Bébi. Most azt mondod, hogy mindig is az volt. Bah, megint igazad van, Szép. De akkor el kell fogadnunk, hogy ez itt ennyi volt?

Valszeg de. Az evolúció okos (imádom), nem bonyolítja túl, aki érdemes rá, azt felgerjeszti titokban. Ezek, kis számúan, elmennek. Az evolúció kedves, aki olyan "maradós", hát tessék.

Persze, vágom, sajnos annyi sok... mit is sírok... túl sok más kurvára szarabb hely akad még ezen a csodaszép bolygón, ahol ez a megmagyaráz(hat)atlanul felszopott mutáció (amelyik a prompt ismert több tízmillió faj közül birtokolja a minden jó szétbaszásának privilégiumát) saját határozott választása szerint pusztítja el önmagát, a gyerekeit, szüleit, mindent és mindenkit, amikről és akikről azt állítja, kizárólag ezek miatt érdemes élnie.

Van egy vízióm a közeljövőről, during the next 30-70 years. 

Kíváncsi vagy rá? Imádnám, ha meghallgatnál.

Mindig utáltad a feltételes módot, elfogadom, időnként már értem, miért.

Konzervsör - említőleg már volt - én, mint Old Faszkalapsz... tényleg, olvastad a Winnetou-t? Érdemes. Nagypapámtól kaptam egy 1966-os kiadást, sajnos Ő számomra, rossz ezt kimondani: az életéhez, jelentéséhez képest kevesett tudott adni… beteges volt, tüdő, szív, cukor, érelmeszesedés, XX-ik század. Vagy inkább én tudtam keveset fogadni? Mindenesetre sokat olvasott fel belőle amikor nekem még nem ment, de most nem ez a lényeg. 

Tehát: konzervsör. Imádnivaló. Egy tiszteletreméltó, a szocializmus második felében, a jóértelmű rendszer (FG tud hinni az utópisztikus szocializmusban, de ez megint egy másik mese) hasznos tagja, gépészmérnök-katona, akivel egy levegőt szívhattam. Konzervsörnek hívta a dobozos sört. Időnként szólalt meg, amúgy éveken át heti több napban, CGA monitoron rajzolta az űrkutatáshoz tartozó mechanikai alkatrészeket, az akkori AutoCAD-ben. 

18 évesen kezdtem el “dolgozni”, ez is, mint minden más, tökre jóság. Miért? Csak.

Miért ilyen korán? Miért az “idézőjel”, amennyiben jóság? 

Semmi sincs ingyé, te ügyesen guglizó pszichomókus-padavan. Á, bazz, ez megint újabb rosszmese az egyszeri pszihómóki applicantról (a SmithKline-Beecham Consumer Healthcare recijén) aki már az egyetem alatt supervisorságra vágyott, mert hogy abban lesz a péndz. Megint elgondolkodom, hogy: “Jaj, drága szívem, hát tényleg mindenki?”

Én nemtom. Te tod?

Ne bánkódjál, Kedves! Und ne érezd úgy, hogy nem kaptál semmit.

Cserébe itt egy véletlenül végigolvasható, fülefarka HVG publicisztika.  

Sajnos már nem :(

Innentől nincs mese gyerekek. Megbassza magát az elképzelt valóság. 

Pont úgy, mint amikor kissrác voltam és a kertesház számtalan jóságai közé tartoztak (kis getszi számomra) a mindenféle velünk élő lények, akiket már akkor is annyira imádtam megfigyelni, ahogy éldegélnek. Akkoriban nálunk, mivel óriási szerencsémre gyakorlatilag egy tanyán nőhettem fel, voltak a szokásos segítők, mint kutya, macska. És a többiek, csirkék (tyúkok), kakasok, néma és nem néma kacsák. Gyöngytyúkok, pulykák. Ezek, mint "kishaszonállatok". Gyakran megebédeltük őket, blah. Aztán persze rengeteg egyéb, egerek, menyétek, talán (nem láttam) rókák. Plusz végtelen sok szabad madarak!

Ez most ennyi volt, menjél aludni.

Mindenek előtt kijelentem: az októbernek sajnos nem túl jó a riszpektje.

És most, jöjjön a (vörösfenyő) történet!

A pénzéhes plusz kilincsorrú zsidó menedzsment úgy döntött, eljött az ideje az FG-t körülvevő, túldimenzionált izgalmakon és a mesterségesen fenntartott homályon változtatni. Mostantól lehet információkat szivárogtatni!

Itt az első morzsa, természetesen mindent cáfolunk.

https://dragamtevedtem.blog.hu/2009/09/20/lelekautomata

Akkoriban gyakran mondtam, Maestro!

Bár már jó régen volt.

Sajnos.

Hogya legfontosabb!

A minél több együtt töltött Minőségi Idő™.

Papok a gecibe! kiáltotta gondolta Robespierre lerepülő feje, jaj. 1794-et írtak, akik akkoriban tudtak írni. Ha jól számoljuk és most valóban 2024 van, ennek 230 kibaszott éve. A hónapokon ne vitázzunk. 230 éve!! 

Érettségi tétel egy utópisztikus valóságban: "Ismertesse a katolikus egyház közismert bűneit, különös tekintettel az emberiség szellemi fejlődését tudatosan romboló befolyására."

Mindenki seggfej, állítja FG. Robespierre nem volt kivétel. De ő sem volt eleve fasz. 

Tedd tönkre, ami tönkretesz.

Szeretlek.

FG szerint művész, aki önként osztja meg másokkal magából azt, amit ezek a mások szégyellnek maguknak bevallani*. Mármint, hogy tetszik.

Drága Nagymamám tanított erről, annyiszor: “Bogaram, a Jóisten mindenkinek adott dolgokat. Kinek jóból ennyit, rosszból meg ennyit (közben mutatta a kezeivel, mennyit). És ez így van jól." Hittem neki, pedig gyerekként nem tudtam megfogalmazni miért, akkoriban nem kellett ismernem azt a szót, hogy “önazonos”.

Istenben még neki sem hiszek, természetesen. Imádtuk egymást. Ezt szopd ki katolikus. A 10 pét betartó. 

FG nem tartja be, ettől viszont neked könnyebb szarnak lenni. Majd kérdezd meg, melyiket nem.

Persze, FG szerint talán sokkal jobb lenne lehetne, ha sokkal többen kapnának sokkal többet a szerinte fontos dolgokból. De hát ki is ő, hogy ezzel bármit befolyásoljon. Megtörténik az magától is, max. jóval tovább fog tartani, sajnos.

* kivéve, amikor FG a maga módján be van szórakozva. Olyankor az a meggyőződése, hogy soha a büdös életben nem jutna eszükbe semmi értékelhető, de valamiért minden tízezrediknek késztetése lesz némi veszélytelen borzongásra. Mielőtt az akolmeleg közössége végleg kiöli belőle.

Boldog szülerácsonyt!!

Túl sok gondolat. So many GONDOLAT Bébi!!! Mindig.

Jó sok zűrzavar volt a húszas éveimben (is). 

Akkor persze máshogy éltem meg mindent. Pedig, mint annyiszor életem során, akkor is hihetetlenül szerencsés voltam - 1993-at írtunk - az én drága Pxxxxxx nagymamám, aki egy alanyi csodanőember volt, önként rám hagyományozta a “kislakását”.

Így hívta :) “kislakás”.

Akkor még nem tudatosodott bennem, ahogy sok minden más sem, sajnos érzelmi síkon eléggé béna voltam, mennyire szeret engem, önző voltam, fel nem fogva. Ezzel ma már nem mentegetem magam. Bébi, az egy másik kibaszott mese. Itt, most, nem fontos.

Drága NAGYMAMÁM (Oxxxxx Dxxxxxx, szül. Pxxxxxx Éxx)  volt a pótanyám.

Végül is, eccerű a matek. 1970-ben csúsztam át ide, akkor Ő (1914-ben született, First World War, you know) 56 éves volt (aki ezen sorokat gépeli, jelenleg 54 éves), vitális, örökmozgó emberként volt jelen az életemben, 0-24 óráig. Így, 2024-ben, talán elképzelhetetlen, de egy szobában laktunk, éltünk, derékszögben aludtunk. Időjósházikó, mondtam neki, trafikból nemmindegy milyenszínű hajháló. Imádtam Őt, ti, ezt felfogni képtelen, elbaszott, kiégett, semmirekellő, savanyú, túrós faszok.

Oxxxxx Dxxxxxx 1914-1994.

Az európai keresztény kultúrkör időszámítása szerinti huszadik század nagyon nem volt könnyű. Ahogy a többi megelőző század sem, pedig szerintem az éppen, átmenetileg éppen semmibe sem belehaló népség errefelé (is) kurvára megérdemelte volna. Mindegy. Mostmár mindegy, hagyjuk.

Az én drága Nagymamám végigélte az egész rakás szart, amit együtt 20. századnak hívunk. Itt most nem részletezem, mert egy kurva vastag könyvet írok majd belőle. Eltemette a zsidó férjét, később a kisebbik fiát. És nagyon nagyon szeretett élni. Nagyon nagyon szeretett engem.

Drága NAGYMAMÁM (Oxxxxx Dxxxxxx, szül. Pxxxxxx Éxx)  volt az önkéntes támogatóm.

És még tudom fokozni baszdmeg, mert az édesanyám is nagyon szeretett (szeret) engem. Akkoriban - és ez gecire nem melléduma - veszettül sokat dolgozott, ami később sokszorosan gyümölcsözött, mert az én édesanyám egy hundertpörcent bántalmazó házasságból - kizárólag engem védve - ki nem lépve, képes volt a kibaszottul tehetséges énjét kibontakoztatni abban, amit azóta is művel.

Szóval ezt én így rendbenlévőnek éltem meg. Csak hogy tudd.

Drága NAGYMAMÁM (Oxxxxx Dxxxxxx, szül. Pxxxxxx Éxx) örökre a példaképem. Látom, ahogy ott üldögél a számomra kizárólag csak számára működő és amúgy kibaszottul nem létező Mennyországban, ahol mindig kellemes az idő és virágoznak a hársfák. Ott üldögél. Jól érzi magát! Amúgy mellékesen, majd hazafelé menet összegyűjti a hársfavirágokat, hogy teát főzzön belőle nekem, a "kisunokájának".

Most, itt, először és utoljára: elárulom neked: bevonom a lényegtelen és szar életedet: én is ilyen leszek (vagyok).

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa!! Mondtam ezt gyakran fiatal koromban, amikor így szerettem volna okosabbnak tűnni. 

Közepesen később a tökéletes Doki felvilágosított, hogy ez nem “azt” jelenti. Mivel imádom (a Dokit), eleitől fogva, muszáj voltam újraértelmezni az idézett mondatot (ami mennyire klasszikusan csajozós már?). Röviden: nem “úgy” szegények. Sőt, nem is szegények valójában.

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. (Máté 5:3-12, Károli féle fordítás szerint)

Ez már megint indokolatlanul bonyolult számomra, kedves Jézus. Jó, persze, így a minimum kétezer év távlatából már ki a fasz tudja, valóban mit mondtál, amennyiben egyáltalán méltóztatol nem csak mesefigurának lenni. Én mondjuk nagyon remélem, hogy nem. Pedig! Nem vagyok hívő a klasszikus és szerintem szerinted is annyira savanyú-izzadtságszagúra felszopott értelemben, de mennyire jó lenne már, ha tényleg léteztél volna! Bazzeg! Az a sok jótétemény, te… Felnézek Rád. Képes voltál ezeknek az azóta is reménytelen gyökereknek tökre lelkesen magyarázni a jóságról, egyenlőségről, önkéntes szeretetről, egymás tiszteletéről, satöbbiről. 

Ne haragudj rám, amiért nekem kell elmondanom neked, hogy mennyire baszottul nem sikerült. Miután tovább utaztál erről a csodaszép bolygóról, a kis számú, igaz követőidet imponálóan gyorsan és hatékonyan kinyírták a picsába, minden gondolatodat átírták, vegytiszta haszonlesésből az utolsó szögig mindet meghamisította a Katolikus Egyház néven (baszdmeg, nem hiszed el, de azóta is) működő, emberi

(hahaha, most azt vártad, te kis huncut, hogy aszongya, emberi lelkekből... tudom, ez neked egy súlyos trigger, lelkek, rá vagy erre fixálódva, de kérlek, ne zárjuk ki, terápiával helyre tudod majd ezt tenni)

zsigerekből táplálkozó, perverz, gyilkos szekta. 

Jó hír, hogy mindezek ellenére, nyomokban, meg tudott maradni a gondolatiságod. De ettől még kurva szar a szitu TESÓ!!!

Nem jönnél már vissza végre rendet tenni, baszod?

A szeparatista törekvések politikai előrenyomulásai a szélsőjobbos, utólag betarthatatlan ígéretek mentsvára aztán újra és újra cserben hagyja használóját, míg a Jedik teljes kapacitását egy tisztátalan, egyre elkerülhetetlenebb, szarkupaccá váló helyzet foglalja le és ők a törekvéseiket politikai és erkölcsi felsőbbrendűséggel áltatva, maguknak ássák a sírjukat. 

Ez sajnos kísértetiesen hasonlít a jelen korunk politikájára. És nemcsak az egyre inkább pozíciót vesztő USA-ra, akire eddig, én legalábbis, mint a szabad világ legnagyobb bástyájára tekintettem, hanem sajnos nyugatejrópában is ez a trend, hát még itt ahol mi is élünk. A félelem, mint a sötét oldal, nagyon könnyen beszippant. Ez az amit írtál, az örök átok.

A baloldal, ahová liberális jómagamat is bátorkodom sorolni, elvész az önmaga által felállított (amúgy az Univerzum által alapszintű) szabályaiban, amiről annyit beszélgettünk. Nagyon hasonlítanak az O szabályokra, pl. önkéntes önkorlátozás és egyéb ilyen látszólagos kellemetlenségek, amelyek, mondjuk ki, túlmutatnak az egyénen! Mindamellett, hogy tisztelik az egyéniséget.

A mindenkori jobboldal, tökre vicces (nem), hogy mindig piros színt választ, a primitív emberi butaságra alapoz és azt erősíti fel ócska, átlátszó hazugságokkal az aljas érdekei okán. Mivel képtelen, ugyanakkor egyáltalán nem is akarja megoldani az aktuális (saját magából fakadó) problémákat, inkább gerjeszti a bizalmatlanságot és félelmet, így igyekszik hatalomban maradni.

Ennek érdekében aztán amennyire csak lehetősége van, akadályozza a tiszta kommunikációt azzal, hogy maga alá gyűri a médiákat. Felszámolja az oktatást, hogy butaságban tartsa azokat a tömegeket, akiknek képviseletét hazudja, leuralja a munkalehetőségeket, a forrásokat. Feudális urambátyám és jobbágy-földesúr rendszert hoz vissza és igyekszik fenntartani, szembemenve a történelemmel, mindezeket kizárólag azért, hogy önmagát pozícióban tarthassa. Semmi nem érdekli saját magán kívül, bármit is hazudjon az ellopott csatornáin keresztül.

Rengeteg hitvány létformával veszi körül magát, akiket függésben tart. Ők azok, akik önkéntesen vállalva, lelketlen mivoltuk alapján nyalják a büdös segget, zsíros cafatokat remélve. Cserébe a lehető legnagyobb mértékben felerősítik az általuk is szégyellt, aljas érzéseiket, konstans meghasonlás mellett.

És körbeértünk.

Ja, és mindezeket persze keresztény alapon. A pillanat leuralásáért, ezáltal remélve a hatalom (értsd: pénz) megtartásáért bármit. Nincsenek elvek.  Erkölcs? Az meg mi? Állandóan kiderül, hogy hazudok? Akkor mindenki ellenem van és ellenség! 

Evolúció, jóbarát. Ha az emberiség csak ennyire képes, érthető, hogy nincs helye a Közösségben, nem?

(Nehogy nekem itt elkezdjél mammogni a "klasszikus" "jobboldal" mivoltáról. Vagy a "klasszikus" "baloldal" -ról. Ezek múzeumi tárlókban, kihalás szélén álló barlangi bölcsészek által szégyenlősen olvasott definíciók. Lefordítva: kurvára nem érdekel senkit.)

Aki zsírosabbat (érted: sabbat) hazudik az agyhalottjainak, az rombolhatja tovább az Egyetemes Élet feltételeit. Képtelen felfogni, hogy a bűnei ezért soha nem évülnek el.

Ez az a perc, amikor megremélem, a "Pokol" létezik. Vagy simán: dezintegrálás. Esetleg ugyanaz?

Adj időt amíg a drága májam és vesém, meg persze a Gimnazista Agyam feldolgozza a mindezeket.

Nemsokára!

Addig, ha lesz kedved, mondogasd magadban: “Unom”.

Nem fogom felfedni, melyik érettségitétel nagyíróktól lestem el.

Ahogy én is, ők is rájöttek, hogy oké: mint hétköznapi ember, megy az írás. De. Ezek a huncut srácok is észrevették, hogy elalvás előtt, után, félálomban? faszomtudja. De olyan vastag és karakteres gondolatok böffennek elő, hogy beszarsz. Vagyis beszar nak/tak.

Sajnos ez a, hmm… ki tudja pontosan? Post REM, pre szundi állapot, jellegéből fakadóan, egy egészséges (hehehe) embernél másodpercekig tart. Művészként az az első gondolatod, miként is lehetne kitolni, de na. Nem gecizek tovább. 

Képzeld el: ezek a híres bácsik előre megfontolt szándékkal ültek be egy kényelmes fotelbe, mintha, szunyóka céljából, DE! Megmarkoltak egy kulcscsomót, pontosan a fotel mellé, a padlóra tett tányér fölé. Innentől még te is kitalálod, mikor belecsúszva a bealudásba, csökött izmaik ippeg elernyedének, kulcscsomó le a tányérra, csörgés, visszaébredés, nagy gondolások.

Most asszed, viccelek. Egy faszt, ez komoly. MŰKÖDIK. Működik, azistenbasszameg eztis. 

Tényleg nemérted faszfej? Nem. Baszdmeg. Az nem egy kibaszott kalap, te nyomorult gyökér, hanem egy Nagy Kígyó, aki rettenetesen éhes volt és ezért lenyelt egy Elefántot!!

Antoine de Saint-Exupéry

Miért kéne bárkinek az én erkölcseimet magára nézve tartani? Miért kéne az én jónak látott szabályaim szerint élnie, viselkednie akárkinek. Nem kell, mert azokra mindenkinek kurvára magától kéne rádöbbennie, kábé 8-10 éves korában. Legkésőbb. 

Rühellem az embereket. Egyszerűen behányok tőlük. Végtelenül túl sokan vannak baszdmeg, te komolyan nem akarod látni, ahogy ott szarakodnak mindenhol? Szétbasznak mindent, mert annyira fogalmatlanok! Fogalmatlanok. Önmagukon kívül semmit sem képesek észrevenni, felfogni (hahaha), bármit, az elbaszott és annyira fárasztó létezésükön túl. Beleszaporodnak a valóságomba, szegény védtelen Föld meg cipeli a hátán őket, rövid távon nem tud reagálni, pedig minden joga megvan rá. Létezik itt egy csodálatosan működő ökoszisztéma, jellegéből fakadóan nem is tudna más lenni, minthogy örökösen elfogadó és barátságos mindazokkal, akik betartják azt a néhány, alapvető szabályt… amit nem akarsz magadnak, ne okozd másoknak… bonyolult lenne? Dehogy. Tökéletesen igaza volt Smith ügynöknek, az ember egy vírus, feléli és megöli a gazdatestet, még azt sem képes felfogni, hogy ezzel, végre, ő is megrohad és eltűnik a picsába.

És most nehogy elkezd nekem némileg lenéző arccal magyarázni, hogy így meg úgy, az evolúció, mert szájba foslak. Napalm kell ide és eddig ismeretlen retrovírusok. 

Utolsó mentsváradként arra mennél rá, hogy akkor én is. Ne fáradj. Inkább olvass. Gondolkodj. Változz.

Tudom, hogy volt már ez. De Ezt Itt Én Rendezem. 

Te most hazamész, hanyattfexel, mert hason nyomnak a melleid. Balra az embered, akit valójában sosem szerettél, hozzámentél, mert a család szerinted ezt várta el tőled. Meg te is magadtól, mivel még egy tönkrevágott életet is könnyebbnek hittél, pillanatnyilag, mint beismerni, hogy elbasztad, a létezésed bevallottan céltalan. Tehát, fexelhanyatt, az embered, aki nem a tiéd, te sem vagy az övé, ott szuszog melletted, abban a kibaszott hitvesi ágyban, amiben többször, percekig, részese lehettél valaminek, amiről önként lemondtál. Már mindegy, gondolod. Persze, később, máshogy fogod, akkor majd már feloldozást adsz magadnak. A szépséged nem mehet pocsékbah.

Tudatában, hogy soha a büdös életben nem akartál olyannak lenni, aminek pedig mégis részese vagy baszdmeg, márminthogy élsz valakivel, olyannal, akivel nem akartál, nem akarsz. Nem baj. Csináltatsz gyereket, kurvaannyát, hát kölcsön van a lakásra. Meglesz ez is. Meg Kell Lennie. És te képes vagy rá, naná. Hiszen annyi szart lenyeltél már. Hétvégéről hétvégére, az a rengeteg jópofázás. 

Csak "otthon" ne kelljen lenni, az alváson, zuhanyozáson kívül. Menjünk drágám, mindig legyünk mozgásban, addig sem kell arra a most még jelentéktelen sejtburjánzásra gondolnom, ott lent.

És akkor FG telepisálta a csésze mellé állított üres sörösüveget a Gödör budijában. Miután a vécékefetartó már megtelt. Akkor még rendben voltak a veséi! Rockzenészetről álmodott a kis hülye autista feje, nevessünk rajta együtt, példálózván a vasárnapi (gyűlölt, meginbaszmek hogyunom) rántotthúskrumplival ebédnél, már majdnemegészen teli pocakkal, drága olvasó, te kis véletlen fasz. Mennyi kiadott lemez! Mennyi. Három. (Fluoreszkáló garbó.)

Leszarás!!

Na. Kettős front van baszdmeg. Reggel egy horogkereszt alakú szöszt találtam a pólómon (MacBook autokorrekt igyekezett kijavítani, hogy a popómon, ennyire békepárti látod? Fasse tudja, lehet. Ki mondja meg az igazat?) (Bébi használta ezt a szót magára, “popóm”. Jójó, no para, ennyit akartam hozzátenni. Mondjuk, neki, van is. Világbajnok. Mindegy. Ez is, az Igazi Szerelem helyett megkapta az éppen megfelelőre kimérlegelt lassú halált.) 

Ez, itt, az utolsó mentsváram. És te a részese lehetsz. Persze, hogy nem muszáj. Mást hittél.

Te mást hittél! 

Drága kedves félzsidó naplóm, mennyire okos, hogy neked baszdmeg mindent elmondhatok! Kérlek, álljunk egymás védelmei alatt, jó? Mit szólsz, geci? Téged akkor, amikor megtalálnak a rothadó emlőseimet is tartalmazó komposztálóban, engem majd akkor végy elő a csontjaidra fonnyadt, pergamenszerű, akkorra már szerencsére, nagyjából szagtalan bőröd mögül (ezt hagytad rám, ránk, te már régen máshol… hol? Jó neked, én sem így képzeltem el ezt baszdmeg.) Tudol még követni? Szegény földi halandó. Köszönöm. 

Kérlek! Mi lesz velem? Attól, hogy önző péniszkalap vagyok (a Nők “agyában” tényleg így projektálódik fogalmilag… “pénisz”.) (pénisz) (PÉNISZ) 

?

Ez most kérdés vagy kijelentés, hehehe. Jaj. Görög bölcsek. Baszod!!  Alulról materializálódik a izé: pénisz. El tudom fogadni. Jó, tessék: el van fogadva. Ez a 21. század, tesókám. Ilyenek a szavaid: pénisz, vulva, szülőcsatorna, emlő, ülőgumó. XY srácnak lenni szopóság. Semmi baj! Todmér? Jajjjjj, hát FG hányszor elmondta már, szívem. Nők rulez!

Pina, teremtés. Neked, fasszal? Uhh, annyira szorrikah, amiért de mégis. Ez Van. 

Veled is volt olyan orrfújáskor, hogy egy egészen picit bekakiltál? Mert velem soha.

Gondoltad volna? És most azokhoz szól FG, akik nem az Arany Ászok célközönsége. Kozmosz Fantasztikus, Karinthy, Jókai, Mary Shelley, Tolsztoj. FG sejtszinten utasít el, pszichés programozása szerint vet meg minden olyat, ami dolgok kurvára fölösleges gyűjtéséről, értelmetlen birtoklásáról szól. De! Most fényt kapott, mert megint odakeveredett a Wikipediara. Kozmosz Fantasztikus Könyvek. FG, aki nemzetközileg nyilvántartott Hülyegyerek!
At least! Elhatározott valamit! Össze fogja gyűjteni mind a 132 kötetet, eredeti kiadásban.

Végre valami gyerekek! Eddig nem vallottam be, bár nagyon féltem, FG hónapok óta katatónszerű. Csak gondolkodik és alszik egész nap. Kakilni is csak kétnaponta jár, istenem… Tudom, ez most mellbevágó, de okkal nem hozakodtam elő ezekkel… igyekeztem példás feleségként kezelni a helyzetet... Ne vess meg ezért! De talán most majd jól alakul az életünk. Remélem, hogy esetleg még meg is kíván, újra…?

Bébinek alkoholillatú volt a - jellegéből fakadóan mindig - csodajóízű csókja, imádtam. Céges muszájivásról érkezett, közepesen rövid szoknyában, harisnyában. Engedékenyen. És nem, nem a vodkák miatt. NEM. Őszintén szeretett, velem akart lenni. Vágyott rám. Akkoriban már annyira vágytunk egymásra, hogy bele is haltunk. 

Ebből lett az, hogy most, ha bármit megtehetne, örökre kitörölne az életéből. Ez nem lehetséges, így aztán csak ignorál, örökre. Nem tehetek semmit ez ellen. 

 
Ma a verbális agresszióról mes(i)élek neked Bébi.

Utálom, hogy hatással van rám. Szánalmas ez. Ezt is faterra vezetem vissza, basszameg a Lyóisten, hogy pont ezt volt képes rám mérni. Más jóságok mellett. Nem ezért nem hiszek a bármiféle Istenben. Amúgy. (Látod, nagybetűvel írtam, isten bizony nem fosásiból) Nem vagyok rá büszke, de nem is félek kimondani, akkor sem, ha, majd, amikor valami szörnyű kellemetlen végkifejlet vár rám, gondolnád, elvárnád, újragondolom. Kurvára remélem, képes leszek ellenállni és számomra tisztességben elmúlni. Mint azok, akikre örökre felnézek, nem csak ezért. Ez csak egy pici része a hitelüknek, számomra. Neked mi? Valójában leszarom, nehari.

Tehát: a verbális agresszióról. Utálom, hogy még mindig hatással tud rám lenni. Tudod mi van? Veled ellentétben én nem kenem senkire, mondhatnám, ahogy előbb is, hogy a fater, meg hogy így meg úgy, de nem akarom. Lett volna időm levedleni ezt már. Innentől csak az én hibámról beszélhetek. Egyelőre nem sikerült túllépni ezen (sem). 

És itt most elvárod a “Sajnálom”-ot. Sajnáljam magammal szemben? Faszt. Soha. Moreover, ha követted FG eddigi munkásságát, tudod, hogy mennyire lenézi a mindenki által kurvára szétbaszott “sajnálom”-ot. Senki sem sajnál semmit baszod. Ez egy a szérkúrt és értelmetlen etikett szerinti szar. “Sajnálom!’ mondják az “emberek” pedig? Egy nagy lófaszt. Tartalmatlan és fölösleges. Todmér? Mert _kizárólag_ a mondónak okoz ez bármit is. Semmin sem változtat. Átírja a megtörtén múltat? Nem. Megnyugtatja azt, aki tegyük fel, véletlenül? meggondolatlanul? Anyád. Kimondott, megtett dolgokat? Azzal védekezik utólag, hogy “idegbe vót” meg “a helyzet kiváltotta belőle”. Közös lényeg: vágod? nem én vagyok a hibás, külső tényezők által befolyásolva ott sem vótam meg minden. 

Ha egyszer végre diktátor leszek, elég sok mindenért fognak repülni végtagok: aki hét decis pezsgőt állít elő és/vagy forgalmaz, bármilyen platformon megjelenő hirdetésben bizonyítható hazugságot terjeszt, netán kiejti a száján, hogy “Sajnálom”. Pszihómókus, aki asziszi... mit sziszi, tudja! Most komolyan, tényleg nincsen felelőssége, mivel ő meghallgatta a butát, nem? De. Idő letelt? Le. XX(y)ezer lesz.

Megint tudsz mindent. Kapd össze magad, te pici pisziáter. Vagy! Ahogy ilyenkor tenni szokol: menj “szabadságra” és ezzel pattintsd is le bátran a furcsákat. Néhány öngyi lesz? Végre felszabadulnak időpontok nálad, per 19-35eFt (50-80eFt egy másik ligában). És akkor még nem is voltál pofátlan, hiszen a tévés agymosók, sztárherék, számodra álommagasra képzelt összeget számláznak, in real, adásonként. 

Sajnálom. Télleg. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Helluva_Boss

Ilyen két nagy zacsi amfetaminnal igyekszünk végre átmigrálni a blogot arról a kibaszott lyutubról, ahol már tavalyelőtt előtt lekopott az arcunk a fosfelhő-szakadásban (baszdmeg), annyisok a szájbakúrtancy igénytelen és eleve, már az elkészítése során értelmetlen, emberiségellenes reklám. Szeretnék megbújni a soha ne tudd meg mire elszámolt, 79.65 millás egészfa tárgyalóasztal alatt, ahol a semmirekellő, még fel nem ismert áttétes májrákkal élő gyökerek egymás kisebesedett (érted) csiklóját/makkját szopják arra, hogy mostantól akkor legyen éles a harmadik 20 perces reklám IS, adjunk meg mindent a PI-ek szerinti kis balfasz tinó szerencsétleneknek, akik 2024 nyarán még mindig képesek a csökevényes ujjakban végződő első lábaikat erre a galaktikus szarra rálóbálni. YouTube. Pedig milyen jól indult. 

A család egy gecire érdekes anakronisztikus izé, feleim a kényszeres gondolkodásban, egyszerre tart életben és rombol le halálig, komolyan! És ezzel tökéletes összhangban, baszdmeg, tényleg életben tart, csak később konstatálod, hogy már megint szárazon vagy seggbe kúrva. Mert a család ennyire profi! Ahogy mindig pontosan adagolja a.. a mit? Függőséget. Kezdőként ezt hívod szeretetnek. Na jó, de nem akármilyet. Valóban és önként szereted meg őket, egyúttal rájuk függsz. Alájuk rendeled magad. És ez tetszik neked. Imádom monteveresztet, ez nem kérdés, ő aztán tunna hozzátenni ehhez, ez itt most megint nincsen kibontva, de a lényeget kéne értened. Konstans szopó.

Srácok, lehet, hogy elbasztam. Ez a szeretetalapú, elfogadó, tiszteletközpontú gyermeknevelési rendszer, kurvaisten! pont olyan esetleges, mint jómagam*. (Ettől még pont annyira betonbiztosak amiket abstart elvetni méltóztattam. Mármint az elvetés.) Nem így kéne lennie. Vagy, ki tudja? BASZDMEG!!! Ki tudja? Én sem voltam egyszerű arc akkoriban, DE!  Mit tegyek? Azt, amit gondolok? Azt, amit gondolsz? Tudod mi van? Ki vállalja a felelősséget. Mert én vállalom a felelősséget. Ki vállalja még rajtam kívül? Mondjuk te?

Igen, eljött az idő: átadom a kontrollt, Bébi. Ebben is nektek lett igazatok, imádlak. Mindig mondtad, hogy I'm gonna fuck this. Rádpofáztam ilyenkor, bocsátasson meg nekem, hitem szerint tettem, semmiképp’ sem ellenedre. Te képviselted azt a kiszáradt, ízetlen, neked sem tetsző, szerinted ettől még sajnos szükségszerű valóságot.

Ha lesz kedved, nézz vissza pár év múlva, ha még élek, elmondom kinek lett igaza.

* Ezt jó nehéz volt beismerni.

Van három pisztolyom. Kettő közülük fos. Na de a harmadik! Családi örökségek, fattertól. Ahogy múlik az idő, időnként meglepetéssel veszem észre, bár őt továbbra is gyűlölöm kevéssé szeretem, mégis eljött az idő, felfogom a “dolgait”, amennyire. Azért ne szarj be. Az elsődleges kérdés itten, hogy arcon lőjem-e FG-t? Hiába volt meg az interjú, mégsem fogom. Tudod mér? Mert el kell tartanom a családomat. (Egyelőre.)

A szockóban voltam gyerek, kamasz a vége felé, még éppen belenyalhattam a jóba, tudod, az emlékek megszépülnek. Azon túl, amilyen magamtól is voltam, különösebben nem üldözött a rencer. Fatert, talán, nemtok erről sokat, vagyis pontosan semmit. Annyit láttam, hogy egyszer csak már nem ott dolgozott, ahol addig, hanem a csepeli dokkban. A csiliárd diplomájával teherhajókról, uszályokról pakolt lefele, akkori elmondása szerint Rejtői arcok között, egészen addig, amíg sérvet nem kapott. De. Kapott. Többször. Azért ne bőgj.

Kurva régen volt ez. Gyerekként részben még véd a búra, nem figyeled meg az ilyen részleteket. Vagy ki tudja, te biztosan, mert gecinagy zsenike voltál már akkor is, én viszont nem. Az még megvan, hogy sokszor hozott haza Olympos citromlét, azt pakoltak és maradt.

A fater egyébként nem volt nyüzüge, középmagas, de sűrű zsidó volt, viszont nem erre predesztinálta az élet. Tökre érdekes ez, jegyzem meg mellékvágányként, hiába neurodiverz az ember, amennyiben képes önállóan élni, akaratán kívül/belül keveredik bele számtalan kacifántos élethelyzetbe. Mint pl. ez az átmeneti dokkmunkásság. Ahol senkit sem érdekel, hogy fura faszi vagy, hozzáteszem, valójában téged sem, ott, akkor, fel sem fogod, nem éri el a tudatodat, mert annyira azért nem vagy izé. Milyen is? hát, olyan, aki olyan, olyan… Mindenki olyan? Milyen? Uncsi ez, nem? 

Nem látok rá erre, nyilván. Nem is kell. Miért kéne? Gyerek voltam, nem ez volt a dolgom, meg kellett oldanom a saját furcsaságom találkozását az akkori jelennel, mások jeleneivel. És ez most nem mentegetőzés. Írtam már erről korábban, részben ellopva montevereszttől a lassú üveg (vagy lassú fény?) (mindegy) megfogalmazását.

Baszdmeg, ebben a dimenzióban mintha mindennek? na jó, nem, de azért tényleg elég sok dolognak muszáj túlbonyolítva lennie, nem? Persze, most azt mondod, te aki, ha éppen úgy hozza az élet, szerencsére tökéletesen emócióneutrális ember vagy (ez most akkor egy már a jelen idő harmadik rétegében létező mellébeszélés itten?) (Éééés megint ez van, faszom. Ilyen pszichés profillal átmenetileg túlterhelődöm a kérdőjelektől).

Kurva sok fasság.

FG mellett most már rendes stáb dolgozik. Elkészült az "icebreaker" (marketingguruk így mondják) interview, a PPAMN tökéletesen felkészült riportere segítségével. Zajlik a feldolgozás, mind érzelmileg, mind küldetéstudatos alapon. Stay tundra!  (beszarsz, tökre befagytam, milyen intelligensen vicces legyen, erre a Mac kijavított erre!). Én annyira izgatott vagyok, hogy már előre (!) évek óta nem alszom. Napok vannak már csak hátra, jaj. Ha benne vagy, addig is együtt lassítsuk le a Végtelen Szívünket. Tedd le a Családot aludni, keress egy Nyugodt Sajáthelyet és élvezz velem.

Ha megteszed, te egy hihetetlenül jó ember vagy. Őszintén köszönöm neked.

A propellert a szobába ne vidd be Kedves,

hűvösebb úgy ott egyáltalán nem lesz.

Csak az ánuszmeleg fingszagot görgeti körbe.

Élvezettel olvastam végig (többször annál, mint megérdemelné, egyetlen mentségem legyen, hogy tényleg annyira nagyon érdekel) a kisokost, katt ide: Puncikisokos    Vaaaaagy! Sokkal inkább mennyé rá erre. Fent van itt is, ha kell login, szólj.

Nálam jobban senki, még egy Nő sem, akar közelebb kerülni az igazsághoz a Puncival kapcsolatban. Komoly. Sajnos. SAJNOS!! Akiknek van, azok aztán nagyon nem. Van nekik, félnek tőle. Nedvedzik is meg szaglik időnként (vajon a mellettem ülők is érzik?), a pasiknak így is kell, nem? Szánalom. Baszdmeg.

Todmér?

Azon túl, hogy 3 éves koruktól elvárják a mindenki más “hozzáértését” (a hozzájuk értését). De ettől még van erről egy elméletem. Ha megérdemled, meg fogom osztani veled. "Aha" élményed lesz. 

Nekem pl. jelenleg nincs puncim. Kurva szarul is vagyok.

Volt! De _önként_ mondtam le róla. Önként, mivel a Bébi lepattintott. Pedig, szerintem, pont az Ő példányához, amin Ő ül egész nap, na, ahhoz pont gecire értettem (Ő mondta). Ettől kurvára függetlenül leszarja a létezésemet. Ez a Nő? A tökéletes döntéshozó? Hidegen megy rá, képes hidegen rámenni a számára egyetlen evolúciós lényegre*. Minden más semmi, minden más mehet a kibaszottgecipicsakukába. Szerelem? Egyetlen létező, őszinte vágy? Maci faszát. Felnőtt nő vagyok, úgy lesz ahogy én akarom.

Baszdmeg, B A S Z D M E G. Kimondja: (amikor leszakadnak róla a rohadt kis védőernyők, ahogy a mellkasomra teszi a kurvára őszintén szekszi kis mancsát, baszdmeg. És kisóhajlik belőle:) "Szeretlek".

Aztán elbassza az életét. Folyamatosan, napról napra. Megalkuszik.

Én meg végigélem. 

Kedves és drága és mindenképpen csajok, nők, Bébik, tudjátok mi a kurva nagy szopó? Nem mondtok semmit semmiről, minden ciki, már azt kimondani is, hogy “punci”. 

Nektek ez már kellemetlen.  Utólag nem ér. A fiúk is faszok, de legalább a baszásban őszinték, szegények. 

Senki, ti sem, mi sem, tudjátok / tudjuk, mi a varázsszó. 

Ezt viszont kurvára tedd loopra, különben megkereslek baszdmeg. 

Az olasz sörök szarok, hallgass ide. Moretti, szívem csücske, kivétel, mert mélyérzelmileg vagyok érintett (ettől még nem jó). Aztán a pofádba másznak a mostanában fancikák, pl. Peroni, jáj. Hát ez (is) szar! Eképp gondolkodol ivásod közepette. Ezek mennyire béna szavak így együtt, ugye? Nemtod eldönteni, nyálas? erőltetett? többnaposszarosalsógatyaszagú? Egyben, mind. Neked kakiltam, baszdmeg. Lényeg a lényeg.

Szerinted nem értem, hogy fűszeres. Apád faszát.  

Elkezdenéd most, hogy a csizmaszár közepétől lefelé. Meg hogy te ott már hányszor és miket. Aztán kérdezés nélkül állsz neki elmondani, hogy melyik macskahúgyos ajtón kell bezörgetni. MENJ A PICSÁBA.

Mérföldkő ez.

Még én sem fogtam fel teljesen.

Interjút kértek FG-től! 

A Passzióból Parkettázók Agyalapi Mámor Nagycsoportja keresett meg a hivatalos email címünkön.

Ez hihetetlen.

Bármi is lesz ebből, természetesen felkerül ide minden.

Algoritmus nyam-nyamm again:

Magyar nő vagyok, fikázok mindent fossá(cskah):
1. kipattogzott
2. csájna alsónemű
3. egyáltalán sincs csípő

Máris rámolvadt a nejlonharisnyád.

A mai okádékhoz előzőleg azt írtam emlékeztetőként, hogy "gömbölyű". Fogadd el azt a magyarázatot úgy, hogy még a szokásos bathquicky előtt voltam, sajnálom... dehogy is, nem sajnálom :)
Inkább azt sajnálom, hogy a szádra veszed ezt a szót, hogy "sajnálom", mint egy végtelenül rugalmas, fenszi takarót, amikor már végképp nemtudol semmi értelmeset mentegetődzni, te drága lény. Akkor hozzáteszed, kicsit feszengve, az izzadságmirigyeid dolgoznak ám! és kimondod. Tudol követni? SAJNÁLOM! Mondod.

Minek? Nem sajnálsz te semmitse :) Leszarsz mindent, ami már nem kell. Megérdemeled.

Na, ide hallgass:

Okosság 1

Okosság 2

Okosság 3

És még mennyiiiiííí csudasok okosság van!

Már nem is izzadol. Eeedöntötted. 

(szolg.közl.: ha bármi vótmá, sajnálom)

sajnálom! elfogyott a gyógyszer. Itt még kiszállhatsz. Menjé és fújjá rózsaszín lufikat felfelé. 

mindenki meghal baszdmeg :)

hehe, ÉN is, te is, mindenki meghal baszdmeg :) 

mihamarább

hehehehehehhehehehehhehe, én is, te is, a szeretteid is, a gyerekeid is, a muterod is, bármennyire is próbálod elmismásolni már csak a kurva gondolatot is, de akkor is meg fog halni, te én mi ti ők *

Még.A.Kutyám.Is. 

végük lesz, hiába kapálózol itten gecire hiába, asszed hogy 

de kibaszottul nem

mindenki elmegy egyszer te kis köcsög faszkalapka

be vagyok szívva, ilyenkor aztán belágyulok 

én legalább 

Szerelmem! Utazz! Az elvonja a figyelmedet!

Wei vu Wei 

végük lesz, hiába kapálózom itten gecire hiába, hiába asszed hogy 

meghal a kibaszott kurvajófej kutyám baszdmeg, ezért megfizet a kurva Univerzum, aki hagyta, hogy így legyen. Széjjelbaszom az egészet a kurva picsába!!!!! Meg fog halni a kibaszott Univerzum!!!!!

Baszdmeg. Egy akkora kibaszott daganat volt benne, mint egy kurvára kibaszott focilabda!!! (olyan 3-as, szerintem) És még akkor is velünk volt, tudod? már alig kapott levegőt, csak diszkréten haldokolva próbált szipákolni, ahogy feküdt itt velünk és még akkor is mosolygott ránk. Baszdmeg, és még ebben a állapotában is összeszedte magát,  kiment pisilni. Megőrizte a kutyaságát.

Te mit tudol mondani magadról bármikor?

ÉN IS ILYEN AKAROK LENNI.
ÉN IS ÍGY AKAROK MEGDÖGLENI.
ÉN IS ÍGY AKAROK ELMENNI EBBŐL A KIBASZOTT VALÓSÁGBÓL.

Szeretnék majd találkozni vele. 

* te is realizáltad, hogy faterokról nincsen szó?

Mindent megszüntetek ebben a dimenzióban, Bébi. Itt az ideje, hogy hazamenjek.

Először, sok évig, éreztem, hogy nem értek semmit. De igyekeztem helytállni. 

Másodszor, sok évig, éreztem, hogy nem értek semmit. De kurvára rajta voltam, akartam, hasonultam.

Részsikerek.

Végül, sok évig, éreztem, hogy nem értek semmit. 

Boys wanna fight, while girls are happy to dance all night. 

a grépfrútlé növelheti a szertralin szintjét az Ön szervezetében!

Az emberi test egy interfész, hogy megértsd, mi folyik itt. Lásd a  megszigszalagozott tévétávirányító keresése a megleukoplasztozott esztékászemüveggel.

Ezt majd még boncolgatom, eskü! 

Mondjuk te is hozzászólhatnál baszod.

TÖBBET. NE. LEGYÉL. PLASTIC.

RUN BUSHBABY RUN

imádlak, ahogy menekülsz :) 

Once in a lifetime

Képzeld Bébi, ezt még lehet, nem mondtam konkrétan… arról talán meséltem, apám szülei vasutasok voltak, amire tökre büszke vagyok! Abból az irányból érkező zsidó nagyapám a szockó alatt egészen magas pozícióban dolgozott (ahogy akkoriban annyi sok zsidaj) a MÁVnál és itt most gondoljunk a hatvanas-hetvenes évekre… Még abban az időben is fillérekért kaptak olyan Balaton-parti földeket, amik a part menti vasúti töltés és a víz között terültek el. Mivel akkoriban a jégzajlás minden évben veszélyeztette a vasúti töltést, az említett földeket felparcellázták és kábé ingyen odaadták, amennyiben a delikvens bennfentes vala és vállalta, hogy feltölti a területet. Ehhez a MÁV ingyen adott földet, betont, mindent. Képzeld, megállt egy gecire fullos tehervonat a töltésen és leborított háromcsilliárd tonna mindent, ami a Mengyelejev féle periódusos rendszerben a bór-asztácium vonaltól balra volt található (kivéve hidrogén) amiket “csak” a helyére kellett cipelni, jellemzően száz méterre befele az alacsony vízbe. Először a kurva sok betont, leginkább sérült, törött vasbeton vasúti talpfákat, hat ember cipelte egyenként, beszarva 😊 van egy csomó fotó a családi archívumban… jelentős részük alkoholistaként pusztult el. Aztán az első évben a jégzajlás kitolta az egész lófaszt a picsába a töltésig… lehetett visszahordani mindent, plusz még anyagot. Másodjára sikerült és lett egy befostálmennyire  pacek vízparti telek belőle. Nőtt rá ház, meg apádfasza. 

Sajnos pár évvel később eladták 🙁 

De ez nem elég, mert volt egy másik családi örökség, Zánkán. Szintén vízparti nagy telek, házzal, stéggel, nem hiszed el. Az meg a családi örökség-huzavonában veszett el*. 

Szóval megértelek, ez lett volna a lényeg. A vízpart csodajó.

Szép estét, Bébi :)

Hazuksák a fodros pizsigatya. Akkor inkább a mensurádiós bugyesz alsónemű.

* a börzsönyi objektumról, Morgó-patakról mit is. Nagyapám, hm. Elvittek oda egyszer, mentünk a híres kisvasúttal, sajnos én kis autista getszike... arra gondoltam közben, vattafakk keresek itt. Max még arra, hogy mi lesz az elmaradt reggeli? Király!(rét)

Úgy látom, szereti a képeket az Algoritmus. Adjunk neki enni:

Imádom az egészséges punci ízét! Bocsánat lányok és csajok!  

Amúgy veszik, mint a cukrot.

2 (kettő) link is jár ma! 

Egyszer nagyon régen, az akkori köreimben valszeg valakinek rokona lehetett az a pedofilgyanús öregember, akitől kisfiúként kaptam egy duplafedelű ezüst zsebórát. Duplafedelű, érted.

Dehogy érted, hiszen bunkó vagy. Ne haragudj rám ezért!

Kibaszott jól nézett ki, de nem működött. Drága Nagyimmal elvittük az ő kedvenc órásmesteréhez, ő aztán gatyába rázta, kivéve üveg, ami azóta sincs. Hehe, neked van kedvenc órásmestered a Bethlen Gábor utcában? Faszt. Minimum harminc éve meghalt az öreg csávó, a jobb szemére nőtt nagyítóval együtt.

Miért mondtam el mindezt? 

Akarom, hogy más legyél. 

Nem én vagyok, aki valamit AKAR, az te vagy és nem én. Nem én vagyok, aki valamire VÁR, az te vagy és nem én.
Nem én vagyok, aki valamitôl FÉL, az te vagy és nem én. Te vagy, aki csinálhat VALAMIT és nem én.
Hidd el, nekem akkor kellesz, ha már senkinek sem kellesz. Hidd el, nekem akkor vagy jó, ha már senkinek sem vagy jó. Nekem akkor vagy a LEGJOBB, ha már mindenkinek rossz vagy. Nekem akkor vagy a legjobb, ha már mindenkinek ROSSZ VAGY :)

AKAR - VÁR - FÉL - VALAMIT - LEGJOBB - ROSSZ VAGY

Kivételesen, itt és most.

Az már csak a Pokol Geci Játéka, hogy csak egy betű, Bébi. 
Offtopic: ez is mennyire milyen már? EGYÁLTALÁN miért? 

Natehát: A bíró okos lánya

6:42-től, amennyiben bölcsész/szociológus hallgatóként a tiszta és őszinte, eredeti népies ábrázolásra vagy kíváncsi.

Tulipán = Punci
(valójában Tulipán = stilizált bunda a szeméremdombon. A "Punci" lejjebb van) (Olvastam!) (Vagy az egész izé úgy egyben a "Punci"?) 

FG testileg előrehaladottan, lelkileg konkrétan halott. De ez valóban SZÉP! Részben és egészben. A NŐ! Mindene van! És tisztában van vele. Használja. Nem baj. Miért lenne? Ha van neki! El is várjuk. Ha egyszer tökéletes! Csak akkor ne nekem kelljen ezért szégyenkeznem, léccikeh.

Kedves Nostradamus, remélem sosem jön el az az idő, amikor ezt mondani majd megvetést fog érdemelni.

(A tördelésre kurvára semmi ráhatásom nincs. Persze semmire sincs, drága szívem.)

Még titkos, de ezzel fog indulni a merch:

Na? Milyen lett?

Veszel?

Beszarsz, elindult!

Baszatnak ezzel a titoktartásival. Nem mondhatok semmit.

Amennyiben van rossz szex (persze hogy van, képzeld Szép, nemtől függetlenül), akkor az után is el kell menni pisilni? Vagy csak akkor kell igazán? Egy quickire? A fürdőbe. A fürdő jó hely. Mindenhol sokat tudna mesélni. Nincs ezzel baj, sőt. Hozzá tartozik az elfogadáshoz. 

FG mondja: de mi van akkor, ha Bébi beletörődött, ami ugye a bebeszélés előkelően poros (valaha értékes) szőnyegekkel borított, odasavanyodott-fing szagú előszobája?

Költői kérdés volt, híveim. Bébi beletörődött. Abba, hogy bár 33, de már soha többet nem fog úgy, mint... és vazz, tudod mi a főbaj? 

Tudom, hogy mekkora geciség, de van az a pénz, amiért el tudom veszíteni a beképzelt szolidaritásomat veled. Eladtam a jogokat. Készül a sori. Megfox tunni.

Stay tuned, forró a szitu!

Akit az iSTENEK szeretnek, örökre megtartják Gyereknek.

FG (az már megint ki a faszom?) gyakran (lófaszt, állandóan) hiszi, hogy ő valójában ebben a valóságban hiányos - ne ijedjél meg, mivel egyelőre nincsen komoly baj!  -, miszerint (az egyik másik valóságban a végtelen közül) létezik az az FG, aki meg egy máshogyan nagy getszi alak. Na, annak a dimenziónak igazán szar lehet, mert az ottani FG külsőleg tökre hasonlít az ittenire, megnyerő meg minden, viszont hiányzanak belőle az itteni fékek és ellensúlyok, legyenek azok bizonyos szakkönyvek által kórosak, innen nézve. Azzal az FG-vel nem szeretnél találkozni (senki sem mondta, hogy az ittenivel akarsz)!. Az, ott egy valóban működő contollfreak, nem csak képzeli, mint az itteni.

Nem részletezem, hogy az a másik valóság mennyire esélytelen vele szemben. Hát nem jobb itt?

Túl lett ez fogalmazva :(  

FG mostanában nem válogat. Nincs miből. Nem is tudna, nincsen rá lehetősége, aminek sajnos többen örülnek. 

Még a gimiben mondta neki egy nagyon kedves, érted, kedves, DE nem az a szerencsétlen forma, hanem valódi és velejéből fakadóan kedves lány. Nem az álmoskönyv szerint nem helyes (dupla tagadás, advanced olvasás), önmagát önként szomorúvá mérlegelő féle, mosmá kibököd a lényeget, amennyiben van? Ki. A tupírhajú _különösen_jó_értelemben_telivérnőstény_ megajándékozott egy életre szóló felismeréssel: neked kicsit mindig ilyennek kéne lenned. Később, hajnalhasadás felé, négykézláb találkoztunk, sajnos akkor már elmúlt a tupír. Mindig mondtam (hangsúlyozom) a csajoknak sokkal nehezebb. Szép, erre szokott kiszakadni belőled a kérdés újra és újra: “Így is lehet?” De tényleg kit érdekel már ez. Minden elkopik, elmúlik, szarrá válik, a rohadt szerelem gyűlöletté, a kibaszott érték értéktelenné, a beképzelt bizalom sunyi bujdosássá alacsonyul, az ÖRÖKKÉből SOHA lesz.

Érdemesebb rengeteg fölösleges energiát befektetni, magadnak egy életre önhazudni, magadat önmérgezni, a megúszás lehetőségében reménykedni, az inkább áttervezett mindennapi életben, a végtelen sekélyességben. NEM. FOG. MENNI. Nem miattam, Bébi. Ahogy a homo sapiens éli az életét, tapasztal, okosodik, felfog, megért. Elfogad?

Működő házasságot hazudsz érdekből. Nem fogod megúszni. Egyszer majd kiderül. Minél később? Kivárom.

Még mielőtt belekapaszkodnál, FG soha nem mondta, hogy bármiben jobb nálad. Véleménye azért lehet, nem?

Ezek után kit érdekel már bármi? 

Főhős Geci fárasztóan összetett multigeci ebben a valóságban, akaratán kívül beleszorulva. Nem az a szánalmas gyökér, aki a pirosnál méltóztat kidobni a kibaszott csikket az ablakon vagy aki beáll a rokihelyre vaaagy aki azt hiszi, hogy neki mindent szabad. Nem az a végtelenül (csak önmaga által fel nem ismert, mert annyira buta, hogy már semmilyen érzelmet nem indukál benned, mert vannak azok a gyökerek, akik esetén elgondolkodol bármiféle mentő indokon, részben magadat is feloldoznád, meg amúgy is, biztosan a gyermekkora, a körülmények…NEM). IGEN (bár menekülsz az érzés elől) ők azok akik fizikai fájdalmat okoznak a kibaszott felesleges létezésükkel, ami annyira ellentmond minden elfogadható indoknak. 

FG elitista. Plusz alanyi jogon fárasztó, mert nem úgy teszi, nem azt, nem akkor, ahogy kéne. Gyakran direkt. Az is előfordul, hogy soha. Tudod mérnem? Mert FG furcsa. Megveti a primitív sejtburjánzásokat. És kurvára nem azért, mert FG aszinné magáról, hogy ő szarta a monteveresztet Gellérthegyet. Mint már annyiszor elmondta neked, egy végtelenül mocskos, geci alak. Csal, hazudik, félrekúr(na, ha lenne fasza), folyamatosan social engineerkedik az őt körülvevő sejtburjánzások irányítása, kézben tartása okán. Így aztán végképp érthetetlen, hogy miért  tud még ezek dacára is hiteles fasznak maradni? Megjelenik, mosolyog vagy nem, hiába érzed, szar van a palacsintában, szeretnél neki ellenállni, de nem tudol. Örömödre szolgálhat, amit tegnap kapott, arra élete végéig emlékezni fogunk. Ezt most megint nem vágod. Miről habradál itten, újra. Mire benyalod a gyógyszered, lesz a szokásos zene is. Higgadjál addig, menni fog.

FG tökre sok dologra ráérzik mostanában, nem tehet róla amiért még a szokásos üzletmenethez képest is sokat gondol. Például arra, hogy a hátralévő életében már le kell mondania erről-arról. FG-t sem a Mount Everest, sőt kijelenthető, a hegymászás úgy egészében nem érdekli, már sámlira állva is tériszonya van. Így a hírnév ezen forrásáról könnyen mond le. Rocksztár sem lesz már vagy cukrászmester. És már soha nem fog 11 óra előtt felkelni. Ez van.

Egyszer majd. El fog jönni az az idő. Akkor aztán FG Végre, Végleg megmondja a Végső igazságot. Vagy, ha azt nem is, valamit biztosan megmond. Például azt, mennyire tele van a puncija. Most, így. Különben meg faszt. Dehogy most. Már jóideje. Jóideje = minimum évek óta. Sok évek óta? De akkor mi a sok? (Csak kérdezem. Nem mondom. Ahhoz határozottnak kéne lennie FG-nek.)

Most, hogy egy montevereszt jött szembe, hozzáteszem: jogosan, DE soha kevésbé megértően, empatikusan, jött szegény Mount Everest, hetekig emésztette magát, Ő olyan, nem hiába a testvérem 199y óta. Ettől annyira szar FG-nek most (és mindörökké!) önmagának lenni, hogy ANYÁD! Mount Everest az összes lábaival igyekszik a Földön állni. És: sikerül neki. Ezért IS szeretem. Nagyon szeretem. Te, kedves piciáter, aki már az egyetemi évek alatt  szupervájzor akartál lenni, sajnálom, hogy az ilyen erősen limited position a szemérmetlenül korlátlan, ugyanakkor tökre hivatalos pénznyerésre, nem sikerült. Lélegezzél papírzacskóba (csak amennyiben van kedved hozzá) és nyugodjál bele, olyan ez, mint a közjegyzőnek levés. Talán ott is hosszú éveken keresztül szükséges vidám arccal szopcsizni valami rémesen túrós faszt és/vagy candidás pinát. Félig tele a pohár, nem? Neked nem kellett. Jaj, kellett? Na, akkor meg vékkép vegyél vissza a megmondásban, szerintem.

Szóval. FG olyan, amilyen. Mindig minden változik, nem? Sohasem mondtam, hogy bárkinek egyszerű, könnyű. FG abból építi a brandjét (mert építi!) hogy olyan, amilyen. Nó zsákbamacska. Mount Everest sem változik, legalábbis a core motívumaiban, nekem EZ a tökéletes bareszság, végtelen köszönet ezért is, drága Tesó. Szeretlek.

Párhuzamos valóságok vs döntéshelyzetek. Generál-e automatikusan egy újabb valóságot az igen/nem döntés a megtörténtének pillanatában?

HALLOD! EZ NAGYON NEHÉZ GONDOLATKÍSÉRLET TESÓKÁM. 

Merre vannak a sajtok, Krisztiiiiiii????

JÉZUSOM. 

Szép zenét vársz tőlem Bébi. Nem kapsz. Nincs. Annyi év után, ki nem szarja le, remélem. Elég évig csináltam amiről azt gondoltam, úgy leszek megfelelő az elvárásoknak. Neked akarok zenélni. Bébi. Nem kell mindenben egyezzünk, ha már annyi mindenben egyezünk és félelmetes mennyire kiegészítjük egymást. Ez most itt… akkor csak egy végtelenül nagykicsi? kicsinagy! ÓriásBébi :) :) :)    az én zeném ilyen robbanékony. Ilyen semmitmondó. Elégedetlen vagyok, mint mindig, viszont nem szar! Simán középszerű. Ez van. Ne erőltessük, ezt nem érdemes. Van amit de! Nem ez az. Hallgatod, közben szakadozik a net. Bocsánat. Túl sok parallel process. Talán ezért? 

Ma egy különösen erős állítással indítunk: FG minden második kedd délután, úgy négy körül (délután), ÍrdÉsMondd  másfél percig asziszi magáról, jó ember.

Adakozik is, komoly! (nem ezért jó)

Bár időnként nem érti - pedig közismerten régi motoros nevetséges hülyegyerek - hogy az őt rendszeresen maga-alá-temető, gecinagy pakk csekkekből, akkor most melyik is a víz - gáz - áram - csatorna - közösköltség - hányfélebiztosítás - nyugdíjmegelőzés - életizé - tébéizéX2 - kötelezőapjafasza - internet - telefonok - minimum5félestreaming - icloudok. PLUSZ különösen kiemelve ÉS az erre hetek óta érlelt kézműves fikával - talán örökre - ideragasztva a személyes kedvencemet: “Rendszerhasználati díj”! Ahh, ahogy kimondom, most is (mindig) elhomályosodik a tekintetem és beizzad ott lent, jaj, pedig már certifikált terapeutával dolgozom, dolgozunk! ezen hónapok óta. És akkor végre jöhetnek a _valóban_ őszintén vállalt támogatások, mentősök - sosgyermekek - bohócorrúak - mindenfélemadarasok - tényleghagyjukhányfélék - tökcukik - mérnemegyeznekmeg? - élelmezésesek - ilyenkormindigarragondolok - hogyajelenlegimagyarállam - lásdkésőbb - bekaphatja - azösszeskerticsapot - baszdmeg. Ugye? Ezt persze tudtuk. Ez a legnagyobb baj. Tudjuk és elhehegünk rajta. FG is. Mert FG egy opportunista fasz. Meg mindenki más is az.

Mellékesen jegyzem meg! Tutter, van egy “A Jó Hülyék Titkos Adatbázisa Te Is Írjál Nekik Kurvára Feleslegesen Sok Forintot Elbaszva A Levélre Amiben Miért Küldesz Naptárat Matricát Hűtőmágnest Órarendet Bajuszkötőt Zichereistűt, logózva!? (Kábé, mint a bankok által egymás között tökre legálisan megosztott KHR). Minek? Ezzel, te drága alapítvány, miért baszol el gecisok felesleges péndzet? Amit arra is fordíthatnál, amire a közepesnél magasabb szintű agresszivitásoddal kéred a ugyanolyan péndzet? Ez kedves? A nagy faszt. Te is tudod. Mégis csinálod. Adnál valamit, de NEM KELL. Csak simán kérjél péndzet. Nincs ezzel baj! A szönyegbombázottak képesek eldönteni, utalnak-e, oké? Hagyd abba, mert ez hasonlít arra, amikor a döbrögikukacemberke, aki a Magyar Államként fixálta be magát, így aztán a sokat emlegetett közpéndzből okádik bele a mocskos pofámba olyanokat, amikről őszintén megmondom: SOHA NEM kértem, viszont felesleges fölösleges. Mert, ha legalább lenne benne dög, érted, de nincsen. Ha odatenné magát. Nem teszi. Minek. Így is működik. Horizontálisan igyekszik pofánszarni mindenkit a planktonjaira fogalmazott penész-szőrös váladékaival. 

Na. FG megint eltért. Libsi-zsidó-punk szócsavarás-átverés ez itten újra és újra, évszázadról évszázadra. Please, don’t look up. 

A posztot támogatta a Nemzeti Kötőjel Rt.

Baszdmeg. Tökre sok okosságot írt ide még a kibaszott fasz FG, aki mentés nélkül bezárta a kibaszott Safarit. Ennyike. Pedig még ilyen is lett volna.

Mivel nagy nehezen (tökre érthető) megszüli őket egy rossz helyen rossz időben kimérlegelt helyen és időben élő, oda önmagát, önként bealázó Csodanő. Nem lesz "ha a soha ilyen még nemvót szerelmem belémélvezne már", "mennyire csodaszép gyerekeink lennének", "soha senkivel nem tudnék olyan boldog lenni, mint veled", ésatöbbi, ésatöbbi. Megszüli, felnevelik. Együtt élnek, karriert fut be, boldogtalan? Mit ad tovább a megszültnek. Nonverb or verb. Mit ad a megtermékenyítőnek (megmondja: minőségi idővel fizet) (az meg mi? kinek? miben? kitől? milyen alapon?) (megannyi kínzó izékeh). Kérdezzük? Erkölcsről? Hogy mi volt a közösen elfogadott policy, ami szerint? :) :) :) Bármiről? Ádehogy. Puncit mekkapta ottan, vagy nem? De. Zengett a ház, vagy nem? De!!!!!! 

Jó! Naná! Hisz' mi sem vagyunk jobbak. Jajdefasza, hogy mindenki gecisége kiegyenlíti egymást. Csubakka védelem, a kedvencem. Bevallom Bevallom: én tényleg szar vagyok. De a másik! Azmindigmijen. Ugye. Meg amúgy is, miről beszélek? Hát nem ez az örök Női sors? Jön a harmintz baszdmeg, bele a szép pofimba, pedig egyetem pipa, mester pipa, részemről aztán detélleg minden kibaszottul pipa, te tisztelt ÉLET!! Muszáj férjet ide, anyámmal karöltve a teljes rokonság ezt sugallja* már 15 éves korom óta. Itt van kéznél ez a konform megtermékenyítő, végül a muter is leokézta. Később még dönthetek máshogy, nem? Ő férfi, azok köztudottan képesek bármikor új életet kezdeni. Meg amúgy is: ki sem fejlődött a kis kérges lélekzigótájuk. Az még nem él, junó, nem fáj neki, emlékszem. Említette a nőgyogyim. Absolut** így van.

Csendesen tapsolsz, mera csajnak most még jó segge van. Majd a második után. Az előrejelzései szerint nem akarja, mivel végképp kitágulna a puncija. Nem baj, meglátjuk, beadja-e. Előre is sorryka, ha tényleg. Amúgy nem mindegy? Hiszen nem szereti a megtermékenyítőt. Úgysincs olyan basz, amikor számítana, ha belibeg a halott fasz. Nem volt olyan soha, nincs és nem is lesz. Akkormér? Nemtom. Te tod? 

Mert az é(le)tvágy utat tör? És előbb-utóbb mekkeresi akivel? Ahogy ismerem... és őszintén remélem. Szerinted? (De a megtermékenyítőt megtartya). 

Igen, semmi közöm hozzá. Változtat bármin?

* kéri számon

(így adja tovább a maga szintén sérült szarságát) (köszönjük!) (sose' lesz vége!) (hála az égnek!) (és ez is így van lyól!)

** csakiscitromos

Miért? Csak azért, mert olyan, mint egy kurvára ijesztő Bohóc szájában felrobbant szivarvég? Amit álmában még meg is baszott egy mutáns karfiol?  (tuti nem GMO!)

A válaszokat várom kommentben.

HAHAHAHAHHAHAHAHHHHHHAAAAAAHAHAHAHHAHAHAHAHAHAHAHAHHAAHAHAHHHHHHAHAAAAA!!?

Még a képből is kilóg a sok haha.
Sajnálom és természetesen nem gondoltam komolyan.

A jelenlévők amúgy is _mindig_ kivételek.

1994-ben kaptam a barátaimtól - akik ketten alkották a legendás Pesti Színház legendás műszakját, lásd még "Nitromint Csoport"  - egy preparált egeret (számítógépes), aminek kiherélték a belét (ez mekkora írói szar) és belekényszerítették az akkori - kínai, ezért és ezáltal -  legkisebb legmalacabb hanggenerátort. Nem várom el, hogy ércsed, annak az egérnek még három!3! gombja volt, hozzáteszem, a középső feladatáról azóta sincs fingomse. Viszont bármelyikre méltóztattam kattintani, a majzer mondott valami igazán értékeset. Kurvára sajnos, hogy (egyelőre) csak a balgombra emlékszem.

Végtelenül hálás leszek egy olyan gyógyszerért, amitől majd (többek között) eszembe fog jutni a másik két gomb.

A teljes történelmi igazság megőrzése okán önként mondom bele a jegyzőkönyvbe, miszerint az említett évben már hetek óta ücsörögtem a világ dolgairól elmerengve, kikeresztelkedett zsidó nagyapám csíkos fürdőköpenyében hetedik kerületi garzonomban (ahol akkor már hivatalosan is lehetett bent kakilni) a fenyőfa galéria alatt, egy olyan indiais-elefántos kanapén. Azóta is bánom, hogy a két hirtelen megérkező Genius-t lelomboztam mindezek miatt. Sajnos!

Amikor végre meglesz (nem kérdés) az időgépem, mindent visszacsinálok, srácok!

Végünk, drágám. Tévedtem! De azért hasonlít, be kell valljad ♥♥♥

Bugyidat húzzad is lefele.

Ha megengeded! Természetesen csak kizárólag akkor, ha megengeded. Örök dilemma. Mikor vagy szebb? Amikor még rajtad van? Vagy? Erről nyitok egy új leirat. Ez lesz a címe: "Miért szégyellik a vénusziak a párzószervüket?" Meglátjuk! Stay cunt! 

Erről sem szabad beszélni. Beszélni? Ahhoz az kéne, hogy válaszolj :) 
Ahhoz az kéne, hogy válaszoljanak azon Nők, vagyis, izé, humanoidok, akiken jelenleg punci van.

A Hölgyek a Vénuszról, a többiek a marsról, tökre egyetértek. (dehogy, baszdmeg, egy kibaszott nagy lófaszt :) viszont érdekből kussolok.) Simán csak kibasztak velünk az ufók, akik így programoztak minket Szép :)  There is no compatibility either during raw fuck. Mindenki kurvára mást akar. Társadalmi/vallási/egyébszánalom nyomásra kanalazzuk a szart, jó pofát vágva hozzá. Folyamatosan kakis a fogunk. De fincsi! KÖSZÍÍÍÍÍ! Mér kisebb a felkiáltójel. Ugye? That's life.

Akinek áfonya van, ezzel nácik jácik. Én ráfüggök.

Főhős Geci bevallja, ez egy klasszikus, ún. "töltelék" poszt. Később majd minden lesz, ahogy eddig is.

Kínos ez 

A poszt címén röhögcséltünk a kilencvenes évek elején, ami 

(visszatekintve, egy hihetetlen helyen, az Újpalota felé vezető úton, ott, egészen a vége felé, mikor már majdnem feladtad, hogy valaha is újra elérheted a civilizációt, na ott, pont ott, van egy felüljáró, mész rajta keresztül, legközelebb nézzél le balra, mert ott áll a House of Rising Sun. A továbbiakban, a magam elé képzelt buta arcod miatt nem mondok róla semmi többet!),

ami egyébként néhány áldott évből állt, fiatalok voltunk, persze most még inkább fiatalok vagyok, szóval, akkoriban még volt szabad felület a lelkünkön, még voltak független szinapszisaink, baszdmeg, kezded feladni, értelek, mit fog ideokoskodni a Főhős Geci. Elárulom, hogy semmit. Menj a picsába, nekem aztán ne kérd a panaszkönyvet, baszdmeg, én hívtalak ide? Pedig tökre van. Nyilván nem az olyan formáknak, mint te. Időnként FG ír bele, kizárólag nekem.

Na.

Ebből a fertelmes fos-fikából fogalmazom meg (alliteráció, már nem is szólok, mert unod) (mindent unsz) (ez így van jól), vajon mi a bánatos faszt akart a FG közölni: Szakcsi rádió

Kérlek, ne legyél ebben is konzumidióta, inkább használj a nem kívánt terhesség ellen valami értelmes internet rádió appot. FG mocskosul gazdag (kizárólag a drágább Aldis tonhalkonzervet fogyasztja), ő a Macbook Próján MyTuner Radio-t használ. Ki nem szarja le, igaz?

Hozzá kell tegyem, egyelőre nem értem, mi helye a NERben ennek a kezdeményezésnek. Itt mit lehet ellopni? Mégcsak nem is pofáznak! Cserébe minden éjfélkor lemegy a Hummusz Hindusz Himnusz, amivel így elég gyakran találkozom, de na jó, ez már tényleg nem fáj.

Bizonyos iskolák szerint a nemtelen ember, amennyiben túléli a húszas éveit, jellegéből fakadóan, mekkomolyodik, újraértékeli önmagát, ezért itt az ideje mind FG, mind az akkori barátainak nevében bocsánatot kérni Szakcsi Lakatos Bélától. Vicces, valaha találkoztam vele, kis jóindulattal, személyesen. Utánuk léptünk fel az egyik Szeptemberfeszten (ők voltak a korai Isolated). Erről érintőlegesen megemlékeztem korábban.

Köszönöm a figyelmet!

Egyik éjjel azon gondolkodám, hogy amennyiben tényleg annyira utáltam a Fatert (pszichiáterproofra konvertálva: annyira más hullámhosszon léteztünk), akkor mi a faszért jut eszembe ennyiszer. Szerinted, Bébi?

Mondod megint, ez csak akkor megfontolandó, ha túl sokat (az meg mi?) (főleg: mennyi?) és ha a mindennapi életemet (nem) és hogy ismerve a pszühés pröfilömet, befolyásolja? Jelentősen-e?

Kérdezem újra: most akkor tényleg nemtom ezt letenni? Pedig mennyit nyáladztam már erről korábban, meséltem, magamnak, újra, ki tudja, mondd ki, erre vagyok hivatott. Jó, nem kizárólag, maradjunk annyiban, hogy elég jelentősen. Ki mondja meg? Senki, baszdmeg. Senki nem mondd meg semmi értékelhetőt, baszdmeg. Mindent nekem kéne, nekem KELL kitalálni, pedig kurvára semmi kedvem nincs kitalálni semmitse. Miért kell? Rossz voltam, baszdmeg? Miért nem lehet csak úgy “élni”? És mielőtt elkezded, természetesen nem csak úgy a “semmibe”, amit ilyenkor szoktál felhordani rám, a bőrömre, mint egy kellemetlen szagú réteget, aztán csak több napi dörzsöléssel tudom eltüntetni magamról. Ez is milyen, ki az aki manapság még szappanozza magát.  Glicerinszag, ilyenek.

Faterom, igen, ezerszer böfögtem fel már ezt, még hozzám képest is fura ember volt, talán soha nem fogom tudni feltárni az összes rétegeit neki. Képzeld Szép, így visszatekintve (nem legitimálva a történéseket), bármennyire is igyekszem objektív maradni, mostanában az első, ami vele kapcsolatban eszembe jut, az az, hogy mennyire keveset is tudtam, tudok róla. És hogy ez baj. Szétbaszott, ettől függetlenül nagybetűvel sajnálom, nem volt lehetőségem (faszom, geci az élet, mondhatnám, de itt, most, nem mondom), megismerni őt, megtudni róla sokkal, sokkal, sokkal, baszdmeg, SOKKAL többet, mint. Hogy kinek a hibája? Ezt mondjuk pont leszarom. Mert már nem számít, nem változtat semmin. Ő már meghalt, vitt mindent magával, én meg még itt vagyok, és, de.

Na, édes faszom! Ez megint milyen lett. Egészen másnak szántam, amikor méltóztattam nekiállni. Ebben a pillanatban legyen mindegy, hogy kurva keveset tudok róla, maradnak az amúgy kellemes éjszakáim során, valszeg,  részben negyedálomban (ritkán jutok messzebbre, nem vicces) (homloklebeny) felbukkanó emlékek.

A maga módján igyekezett tanítani engem, a fiát (az unokáit is, DE az egy másik sikertörténet lesz, majd figyeldoda!), tegyük fel, a tanítási szándéka a 100%. Ebből (tökre elfogadom, interferáltunk egymással és ez nem feltétlenül volt az ő hibája), szóval induljunk ki 100 százalékból, meg az én (az idő mindent megszépít drága egybites feleim, befizettétek már a semmirevaló, réges-rég elkárhozott gazdasági vállalkozás (egyben ezeréves mocskos maffia) egyház részére a tizedet / huszadot / harmincadot / halhatatlan lelketeket / perselypénzt / kibaszottvégtelenmillárdokat / mindenkimáskárára / történelmitávlatbanfelfoghatatlanpusztítást? / egyelőreennyi) ebből, szerény becsléseim (érdekes, az idő múlásával, az arány javul) szerint, hmm, 90 százalékot zsigerből negáltam. Megérdemel egy misét (ministránsánuszok rándulnak össze, jogosan), ebből mennyi volt az elvárható teenagerség (megint mentegetem, faszom) és mennyi az egészséges túlélési düh.

Címkézett az öreg, így igyekezett rendezni az őt körülvevő világot, jó, rajta volt a spektrumon, overall, és nem a könnyebb frekvenciatartományon. Képzeld Bébi, minden hónapban, amikor megkapta a fizetését, felváltotta kisebb címletekre. Te szerencsére már nem vagy képben arról, valójában ez azt jelentette, hazajött egy fél táska kibaszott papírpénzzel. Mivel az volt a cél, hogy előkészített (eredetileg tormát tartalmazó) felcímkézett, fedeles műanyag dobozokba lehessen pontosan beleszámolni a napi megélhetés összegét. Igen, rakd össze. Hétfő-Kedd-Szerda-Csütörtök-Péntek. Hogy a hétvége miként szerepelt a tervben, bevallom, nem emlékszem. Valszeg a Péntek-ben volt a helye. Főhős Geci még egészen jópofa kis geci volt, amikor jó párszor számolgatta az akkor még valid papíralapú húszasokat, ötveneseket, százasokat. (Baszdmeg, ez mind picsafüst. Tudod, VALÓBAN mi a legsúlyosabb? Anyukám helyzete ebben.)

Nála mindenkinek fenn volt tartva egy dosszié. Ezen egyelőre lépjünk túl. Mindenkinek volt rövidítése. Mintegy, kódja. Nehogy már Brigitta, Péter, Márton, Benedek vagy Andrea. Nó. Minden családtag (nem zárom ki, mások is, ezek az adatok szerencsére elvesztek) egy kettő betűs kód (címke) járt. Brigitta=Bi, Péter=Pi, Márton=Mi, Benedek=Be, Andrea=Ai. Minden feljegyzése (és akkor most képzelj ide egymilliót) (eleinte könyvkikérő 6x20 centis, szabvány papírlapokat hordott haza a Műszaki Egyetem Könyvtárából (ahová elvitt magával többször, kissrácként gecire untam, aztán már felnőttként, egyszer, midőn megvásárolt egy szekérderék leselejtezett könyvet, kért, segítsek hazavinni, teleraktuk az akkori céges márnememléxem típusú kocsimat. Mondjuk ezt megértem, én sem tennék máshogy. A könyv, az könyv. Pszihomókus, elaluszkáztál baszod, ébresztő! 18 rugó per "óra" (de csak aznap, se' előbb, se' később), nemtom, kérlek temommeg, mitis? elfelejtettem, mindegy, lényeg, mommeg), aztán a vége felé már vágatta egy nyomdában százszámra (valszeg, mert ezt már csak feltételezni lehet), mikor meghalt, zsákszámra basztam ki megkönnyebbülve, de még mostanában is kerül elő).

Rengeteg (fogalmad sincs mennyi) (erről tényleg nem nyitok vitát Bébi, te ilyen szempontból egészséges közegből érkeztél, ami annyira szerencse!) doboza volt, a harmincas-negyvenes éveiben se’ volt piskóta, aztán ahogy múlt az idő, már csak keskeny folyosókon lehetett közlekedni a házban, ahol lakott, laktak. Utolsó idejében anyám pénzéből építtetett egy kibaszott nagy szuterént, amit szintén telebaszott a dekádok során begyűjtött szeméttel. Egyszer láttam valami dokut, ahol egy szerencsétlen lény telegyűjtögette az egész kibaszott házát úgy, baszdmeg, úgy, hogy már csak a plafon alatt tudott kúszni ideoda a kecóban. Tudom, nem létezik "normális" családi közeg és vállalom a véleményemet, miszerint ez by default nem is baj. Egy olyan perszon(a), aki annyira szerencsés, hogy beleillik ebbe a (megint csak szerintem) rugalmas keretrendszerbe, ilyet nem tud elképzelni sem. Velem vagy még? Semmi baj, ha már elkapcsoltál.

Szóval, a dobozain ott voltak a két betűs címkéink. Beszarsz. Minden fel volt címkézve, MERT! minden fel volt írva. Minden. Csilliárd 6x20-as fecnin ott volt az általa értelmezett életünk. Címkézve egyenként, majd címkézett dobozokban és ezek halmozódtak, rakódtak egymásra tíz éveken át, ki mikor csatlakozott be. 

Mikor meghalt, hónapokon át szabadultunk meg tőle. Az aktuális lomtalanítás szánalmas színezőfing volt, sorban rendeltük a létező legnagyobb konténereket és csak teltek és teltek. Nem vagy fasz, láttál már konténert, azok jellemzően 4-6 köbméteresek. Képzeld el mennyi több száz köbméternyi lerakódott korom a lelkeden. Kitartó munkával, eleinte némán, összeszorított foggal, később már egyre felszabadultabban, kettesben, az én drága Anyukámmal, mindtől megszabadultunk.

Wong Foo, kösz mindent! Julie Newmar.

Végtelen szar, aszitted csöcs lesz meg pina, ezért kattintottál. Ez itt művészet. Értelmiségi autofelláció. 

Mindketten tudjuk, hogy többet NE GYERE IDE. Csöcspináért csak létezgessél a magad módján. Mindenhonnan rádesik. Demagógia van meg Broáf.

Annyit méltóztattam pofázni, hogy már megint elfelejtettem, mit is akartam mondani, Te Vén Faszkalapikusz, Te Vén Hülye. Baszdmeg, menjél el innen a picsába, de legalábbis mammográfiára, hivatkozz arra, hogy bár nincsen annyi melled, amennyire minimum szükség lenne. Kérdezz rá, hogy a Drága Doktornővel közösen elhiszitek-e, miszerint ez az egész a mellen múlik? Mell. MELL. Mennyire röhejes. Olyan, mint a pina. Ahogy az köztudott. Pl., hogy a sok gyurmával később rábaszol. Mondjuk, mindennel rábaszol, sajnoska. Ke. Minden szar. 

Mit is akart a művész? Naugye. Vágod, itt és most MINDENT megmagyarázott ez a finom gyerek. Juj! Baszmeg! Ez mi ez a nemkevés fasság itten. Arról volt szó, hogy végre képekről volt szó! Ennek hallatára már megbocsáss, de minimum hogy meztelennő! És eszontam párral ezelőtt, Bébi.A világ alapja a csöcs.  (neked is van) (és használod is) ( :) )

? Hogy mondod? Hogy nem?

Eternal hahahahahhahahhhhahahahahhhhhahahahahahhahahahahahahah
ahahahahhahahhhhhhhaaaaaaa BROÁF (ez a cím).

Időutazás!!  Ígéri FG! Pedig nem is politikus! De még lehet! Ha kiműtteti agyának 100 és lelkének 100 százalékát! Nem teszi meg! 

Ehh, nincsen időutazás, te. Én aztán tényleg vágom ezt. Itt ragadtam. Szerinted?? Szerinted mi a kibaszott faszszag oka van annak, lehet annak, hogy még mindig itt kúrelom elfele az életemet. Visszamennél? Elbaszod a jövődet, mindenki jövőjét, mert úgysem leszel képes megtartóztatni magadat. Előre mennél? Elbaszod a jövődet, mindenki jövőjét, mert úgysem leszel képes megtartóztatni magadat. Mit is akartam? Kit érdekel.  Elfelejtettem, mit is akartam? akarhattam? volna? megyek, bámulom a tévét.

Faszt. Na. ParaMechanikusMultitasking.

Kösher, hogy elhjöttélh. (Főhős Geci zsidó baszdmeg) (Na jó, nem hundertpercent. Kit érdekel, ha eccer kapta az ívet. Zsidó. És? Utálom én a őket?) Ishméthlem: Kösher, hogy elhjöttélh. (most, ahogy nézem, ez inkább skandináv) (halvány fingom sincs, hogy milyen). Ehhhhhhhhhh. Geci. Én komolyan, most akkor, ekkora fasz vagy? ok? Jaj, hát. Semmi baj nem lehet. Ezek a népek itten ojjan végtelenül kedvesek, hogy szerinted kellene nekik a lakásunk? a bútoraink? a tányéraink? az evőeszközeink? és ez annyira fontos nekik a kibaszott aljas létezésükben, amit igazándiból meg sem tudok fogalmazni? Vagy tudod mit? De. Hogyan lehetett ilyen végtelenül (semmi sincs, ami ennyire pontosan bizonyítható), soha még az emberiség történelme során...

Ehh, dehogynem. Ez az "emberiség" történelmének esszenciája, csak hát az van, hogy a "korai" százezer évekről fingunk sincs. Jöhet egy csudakönnyű kérdés? Szerinted mi a valószerűbb. A:  már akkor is a stabil "erkölcs" volt a vezérhangya. B: Nem. Úristen! (volt akkoriban olyan?) Dehogy! Én és a családom mindenkinél fontosabb!! Dögöljön meg bárki más / mindenki.  Ha még emléxel, ez volt a B terv :( 

A kilencvenesekben volt (sok) egy hely: Zöldség-Gyümölcs

Ez... ez egy Nő.

Olyan jó, hogy nem vagyok tufa. Hogy képes vagyok érteni dolgokat. Képes vagyok észrevenni olyanokat, amiket te nem, te átlagember, akivel persze az égvilágon semmi bajom sincs. Azokat a kis geci részleteket, amin te tovasiklassz. Nem baj. Hogy is lenne baj? Biztosan émmeg számodra nem vagyok közép-hosszabb távon elviselhető. Képben vagyok ezzel Bébi. Képzeld, van aki észre sem vesz és milyen jó, hogy nem vesz észre. Te észrevettél, imádtál, szerettél, tudom, mondtad és elhittem, most is elhiszem, mint még soha senkit. És soha senkit sem fox. Ennek persze azóta nem örülsz. Megértem.

Mindezeken túl, bár a lelkem egy jelentős szelete életem végéig sírni fog / nem fog, miattad / érted, leszarom mit gondolsz erről baszdmeg, MINDEN JÓT KÍVÁNOK. Nem. Tudom, hogy szar neked. Elhatároztad (matek) melyik a kisebb rossz, én voltam a nagyobb. Akkormár lehetne a kisebb vödör szar? Even if there is no szerelem but vélt kapcsolati biztonság vagy legalábbis miapicsa. Nó problémó, befigyelt a felnőtteidtől megtanult kibaszott-gecinagy szívás, miszerint akinek ott alul inkább befelé, mint kifelé, annak, ahogy 25pluszos lesz, muszáj. És te, az értelmes Nő, a Mérnök, az MSc, beszoptad ezt. Miért? 

Megtanultam eddigre, valszeg ez a világ sora Bébi. Én vagyok ilyen reménytelen álmodozó, balfax, aki nem ért semmitse' ami körülötte történik. Elfogadom. Ettől jobb neked? Neked, NEKED, Bébi. Neked, valódi (nem beképzelt) szerelemmentes életet élni, ami perszehogy elmúlik idővel, átalakul végtelen szeretetté és tiszteletté (már amennyiben van miből) ha jó helyen vagy, az igazán jó helyen, amiből nem sok van, talán csak egy, amit megtalálsz, megtalálhatsz, nem sikerül mindenkinek. Neked nem sikerült, pedig megérdemelted volna. Nem baj, mérlegeltél + örökölt faszságok = megalkuvás. Végül is, tisztellek ezért. Meg amúgy is, kit érdekel mit gondolok én, nem? Utolsó érdekes asszociáció, ott a parkolóban, mikor már semmi értelmeset nem tudtál mondani nekem (magadnak), hogy aszongya: "Téged is megcsalnálak!". Ez szar ars poetica Bébi, de oké, maradjunk annyiban, hogy ezzel csak tőlem kívántál szabadulni és nem gondoltad komolyan. Mármint, nem azt, hogy engem, hanem, hogy ez lesz a kapaszkodód onnantól. Tudod, ott van a másik ember. Akit egész életében szopatni tervezel. Hazudsz neki, hiába kamuzol :)   Szülsz majd egyet? Ajándékképp? Cserébe? És mi lesz a karibi szépségeddel? 

Rengetegszer eszembe jut, hogy sok boldogságot kívánják neked, Szép. Nem tudok. Nem tudok, nem akarok, mert nem vagy és nem is leszel az, jójó, ne perelj be ezért, kizárólag az én beteges értékrendszerem szerint nem. Ami nem zárja ki, hogy a tiéd szerint viszont de. Legyen így, oksa? Az alap pikantéria az, hogy a büdös életben sohasem fogod elolvasni mindezeket, így aztán megint elérkeztünk az örök igazsághoz: "Kit érdekel bármi, bármikor, bármiről, bárkivel kapcsolatban?" 

Az, ahogy viselkedsz velem, aki a végtelen és soha nem volt, soha meg nem ismételhető szerelmed voltam két évig, minimum visszás számomra. Egyrészt, mert te az vagy nekem most és mindig, aki valszeg, jelenleg, talán soha, nem akarsz lenni. Ezért aztán nem tudlak és nem is akarlak őszintén gyűlölni, jézusom, dehogy. Mondjuk, egy jó nagyot azért be tudnék neked bokszolni, hogy meglátsszon, legalább egy hétig legyen a nyoma, kék-zöld-sárga, itt a remek alkalom a drága ügyvédeidnek, hogy kiragadják ezt a félmondatot, képzeld, ezt is leszarom, ragadják. Citáljanak bíróság elé. Ott leszek. Sokat, a véleményed szerint túl sokat (mérnem adtam már fel?), jelentesz nekem. Nem gondoltam volna és mégis, megjelent az okkal imádott Elefántcsonttorony életemben egy olyan Nő, aki különleges volt, aki érdemes lett rá, hogy méltóztassak lejönni azon a geci sok lépcsőn és beengedjem oda.

Te most abban az élethelyzetben vagy, hogy a (ehh, szar ez és megalázó, de hála az égnek, csak nekem) mérlegelésből érkezik a döntés, logikusan, matek a világ, te meg Mérnök vagy, kiszámolod nap mint nap a wattokat, vágod ezt, ami számomra még szekszibb. 

Őszintén sajnálom, hogy ezekkel terhellek, megvan neked a magad baja nélkülem is. 

Magamban beszélgetek. Semmi invazív. Ügyvédek, lábhoz.

Úgy döntöttél, minimalizálod a maximális veszteségedet.

Mostantól képek jönnek. Lesz, ami lesz. 

Ahogy válaszolok a tőled (you picike faszkalap) kapott levélre! Több tíz év alatt (sok?) (faszt) (nekem aztán nemárhogy bepofázzak magamnak arról, hogy mi a sok meg a kevés) de NA! Összekapom az énet, mer télleg mijenmár hogy? Cucc on.

Ehh. Főhős Geci részéről az egész nyavalygás arról szól, hogy e-levelezik velem egy minimál gyökérzet, amivel nem lenne különösebben nagy probléma, sok ilyen passzív-agresszív, túlmozgásos, a saját, aktuálisan szánalmas életében más gyönyört megtalálni képtelen alany ír nekem emailt. 

Tipikus fej, akinek minden szar. Semmi, ami jó, hiába van tele a pohár 95.6 százalékig. Abban feszeng, minden miért nem. Így aztán el van baszva a lófasz létezése. Nem hiszed el, ahogy folyamatos küzdésben éli a nyomorult életét, képes ráfeszülni olyan molekuláris faszságokra, hogy attól még te is, aki olcsó és buta fasz vagy, felháborodol, bár nem érted, mi történik. Főhős Geci őszintén sajnálja az ilyen reménytelen sejtburjánzásokat, mert FőGe sem szereti, ha valaki rosszul érzi magát.

Köszönöm, hogy kibogarásztad a betűket, ilyen sokáig. Te egy hős vagy. 

Irogat nekem, hogy így meg úgy, neki járnak dolgok. És még asse mondom, hogy nem. Ahogy előadja, jejjj. Érted.

Az arc, az arc a baj. 

Őszintén, nemtok mit mondani. Kérdezném, hogy te érted-e, de inkább nem.

Innen tanultam villanyorgonálni

Szóval, drága szíveim, ti kis mucifasz Kalapok-e.

Ahogy a Főhős Geci olyan arc, aki számodra is, Te kedves, Támogató és Elfogadó nőiférfii (direkt van két iiiiiiii, ehh) aki nem egy simaság. (Tuttad?? van olyan helyiség ebben a stupid magyarok által validáltan szétlopott honban, komoj!! Simaság. Tökre arra van (Nyugatra), ahol az alap flesseket kaptam, hagytam, hogy inyekciózzák belém. Hagytam? Ez most olyan vécé izé, faszom, dehogyis. Simáncsak, tökéletes volt úgy nekem, nyaranta, néhány napig, jó esetben, később, hetekig. Dehogyis értettem én akkor, hogy miért nem szorongok náluk, as I, continuously. "Egyszerű" emberek voltak ott, zsigerből csinálták meg ezt, baszdmeg te kis magadat ártatlannak hazudó csöppkretén. Értelmetlen az életed. 

Hallgass ide átmenetileg.

Haragszom az egész világra. Haragszom az egész kibaszott világra, mert olcsó és buta faszok gyülekezete. Azok pedig, akik nem olcsó és buta faszok, azok meg (mint én is, sajnálom (dehogy, ez van)) azok meg* (igen, szóismétlés, képzeld, ez is a művészetem része, baszódj meg te olcsó és buta fasz, hogy a hibáimban próbálod keresgélni feloldozást, abban igyekszel, hogy igazolást találj az olcsó és buta fasz létedre) (italic, izé, na, ferde betű, ehh, mindegy) *olcsó és buta faszoknak álcázzák magukat, Bébi. A pupilláim nagyok, meresztem a szemem, de nem látom Őt. Magamat. Utánam kutatok. Mikor lesz végre már az enyém? (Sok lopás volt itten, Csókolom). Okosnak lenni szar. 

Gyerekek, a drog jó, oké?

Szerelemben élni volna jó.

Ahogy válaszolok a tőled (you picike faszkalap) kapott levélre! Több tíz év alatt (sok?) (faszt) (nekem aztán nemárhogy bepofázzak magamnak arról, hogy mi a sok meg a kevés) de NA! Összekapom az énet, mer télleg mijenmár hogy? Cucc off.

Semmit sem számít, hogy mennyi év. Év? Geci. 365szőr semmy. 1 semmy = 24 kabbe. 1 kabbe = 60 picipöcs. Vanna még továbbis persze, de azoktól mekkíméllek. NYALI, mondják egymásnak a bakfisok, akik ugyanúgy finganak, sajnálom, ha mást hittél :( (Baszdmeg! nekamu, dehogy) egymás között így írják le: "rotyog a bugyi". FINGSZAG VAN! Female fing! Beszarsz. Hogy ilyen is van. Van. Megmég mi? Hogy asztá' még majd még női szexualitás is még vanna? A megfelelési kényszeren túl? Az bölcsitől kezdve megtanult "nálam a puna, behódolsz, vagy nem kapol belőle" MINDENT megoldó képleten túl ******* ? Kérlek, tényleg ne kezdd el. Te is tudod, hogy ez a pálya. És persze, ha a geci pasik nem lennének olyanok, minden más lenne. Ha a geci pasik nem lennének olyanok, ahham. Nó csöcsprice? Azt képzeldelaztán! Ha nem lehetne a megfelelő mennyiségű zsírszövetből, mintegy a másodlagos nemi jellegből örökérvényűen és megkérdőjelezhetetlenül (nehéz magyarság ez, feleimhhh az Úrban (azmegki?)) előnyt kovácsolni, ahogy az ezer nemzedékeken keresztül ívelő, megtanított - megtanult *******. Elegem van ebből, basszátok meg. SZÁNALMAS. Szánalmas és megalázó. Mindannyiunknak, csajok. 

Jaj. Baszki, tökre felriadtam, hogy rosszat szokok álmodny. Na. Ebből már megint nem lesz címlap.

Puszikah, as I said at the beginning. 

Tesasz, ha figyeltél volna, ezmeginegy semmirekellő poszt itten, mert nem válaszoltam a (you picike faszkalap) kapott levélre. Főhős Geci bevallja, hogy elbaszta. Eredetileg azvót a terv, hogy email alapú gyalázás lesz. Ez sem sikerült neki. Szerencsére minden köpés jó helyre megy!

Tudom, hogy neked minden sikerül, elsőre. A következő posztban, levonva az elvárt, rám vönátköző (sorry, így javított ki a svéd helyesírásellenőrző modul) (minden szar) (picsába). Hátralévő éveimben a kocsimban akarok élni.

ilóvjú !!

Késő van Bébi. Nézem, ahogy alszol, Bébipózban, műanyagtartalmú takaró alatt, ami elól rendszeresen felriadsz, ez is közös bennünk... ilyenkor vagyok annyira szerencsés, veled lehetek, összeér az orrunk, neked olyan finom, mint mindened, nekem olyan zsidónagy, aszontad, szereted, hogy mindenem olyan nagy. Mit reagáljak erre? Végtelenül szerencsés hím vagyok, hogy te vagy a Nőstényem (kizárólag azért merem ezt mondani, mert validáltad), jelezted, kifejezetten rajta vagy a kutyapózon. Kicsi (?) hajhúzáson és a nyakad markolászásán is (én mondjuk fosok, hogy ne legyen belőle fojtogatás, jézusom!). Soha nem kaptam semmilyen tudatos visszajelzést az imádott Nőktől életem során, mivel Ők sem tudták, miként. 256 éves vagyok ebben a valóságban, talán ezért is lehetek szimpatikus az erre érzékeny embereknek? Mindegy. Bébi, soha nem tudom eléggé megköszönni, hogy Te képes voltál kifejezni, elmondani, lenyűgözően...  végül is... keresem a tökéletes szót... pontosan közölni, hogy mi az, amivel végképp és kizárólag kettőnké lehettek a pillanatok. És csoda volt ott, mindig, MINDIG. M I N D I G. M. I. N. D. I. G. 

Értem, igyekszel elfelejteni mindezt. Ezzel semmi baj.
Neked sikerülni fog. 

Szörnyű a szitu ilyenkor Bébi, te nem ismered ezt az érzést, őszintén mondom, szerencsédre! Csinálni kell valamit, a hangyák sosem alszanak, az én hangyáim meg még a fogalmat sem ismerik, sajnos. Ki tudja, persze. A hangyákat kevesen szeretik, mert feljönnek az emeletre és megtalálják, amit nekik meg kell találni. Ha őszintén a szívedre teszed a flódnit, ne mondd nekem, hogy sajnálod tőlük azt, azokat a morzsákat, maradékaidat, nem? De. Hol is tartok? Hogy a hangyeszek, ezek a kedvesen picike és szorgos lények elindulnak. Talán… lehet, ők mindig el vannak indulva. Ha valaki - legyen mondjuk egy picike hangyusz - mindig el van indulva, akkor az azt jelenti, hogy állandóan mozgásban van? Tegyük fel. Na. Ezt legalább tisztáztuk akkor. Akkor ezt vegyük akkor alapnak mostantól, jó? Szerintem előrébb jutottunk.

Úton vannak a hangyáim. Muszáj valamit. Rojtos pinát pisálok egy vízsugárba. Aztán táncolunk.

Bármennyire is figyelsz te picikeh balfasz, sorolom:  ADHD-s, neuródiverz (mosmondom, rövidó, mindegy) (minden mindegy, persze), a szarságban viszont neurotipikus kitudjami vagy (bázz, majdnem nem lett állítmány).

Szóvalnahát! Akármennyire is asszedhogy mindent tudol, dehogy! Jaj! Mindezeken túllépve, amennyiben ez legitim, megyek aludni. Aludást színlelni. Kitérdekel. 

Nem vagyok készen. Nem vagyok készen, nem akarom. Nem akarom leírni, miszerint azok a számomra kedves, fontos emberek is olyanok. Milyenek baszdmeg? Milyenek?? Te (én) milyen vagy(ok)? Na EZ AZ, drága feleim és ti mindazok, akiknek soha, egyetlen kibaszott önálló gondolata sincs.

Vagy, na jó, egyetlen kibaszott gondolata talán van. Egyetlen kibaszott gondolata kialakult és azt koptatja most és mindörökké. Jeeeeaae. Löttyedésre hajlamos seggel, ha most nem, akkor mikor?

Ezt "gondolod": utazzak? Legyek fasz? I mean: "Önző"? Jó! Későbbre már úgyis, terv szerint, be lesz szűkülve a tudatom, még ennél is jobban, már amennyiben ez lehet egy valóság és én is az leszek, aki aszittem, hogy nem akarok lenni, de inkább de, mert könnyű a lelki szegényeknek, akiknek balszerencséjükre minden megadatott (Biblia)!

Oké, felsőbbrendű vagyok. Többet tudok, többet látok, látok át, értek meg töredék idő alatt. Többször jeleztem, ettől még szeretek itt lenni, ez egy végtelenül szép bolygó, nem baj ez a faj. 

Önkéntelenül (és joggal!) örülsz, amikor azt hiszed, a rokonaiddá vált emberek, azok számolatlan gyerekei is képben vannak, ha már ők is spektrumos fejek, mint te.  

Nem.
Nem.
Nem.

Nem.

Ilyenkor aztán csalódásban vagy. Befelé hisztizel magadnak. Minek? Kinek mondd el ezt? Senkinek. És átmész lemondásba. 

Költözz el te fasz. Hagyd itt őket. Nem tudsz változtatni. Mindenki a saját butaságának a kovácsa. Mindenki a saját berögzüléseinek a rabja. Csak ne kelljen gondolkodni, az annyira kurvára fárasztó, meg izé, akkor tényleg kiderülhetnek dolgok? Igen baszdmeg. Kiderülhetnek. De semmi baj, dugjad langyos fosba az okos fejedet. Kurva gáz, újra és újra győz a hitványság, a rohadt kis geci semmi.  A parazita megkapja amit akar, ráadásul még fáradnia sem kell. Előre kurvák és gengszterek! Meg lett ez mondva rég.

Csukd be a szemed és fogd be a szád, aludj. (instant lopás)

Puszi.

Ez meg az én keresztem te kedves Jézus bratyó! Alias Artista. Elmondom neked mindezeket, kizárólag az épülésedre, netán (remélem) (többször szóba hoztalak itten) tervezel visszatérni és jólesően (abból gondolom, amiket feltételezek rólad, tesa) (mindazok ellenére, amit a nevedben pusztító, mindegy milyen néven futó gazdasági vállalkozások, egyházak, lásd még: "kufárok", akiket imponáló határozottsággal tetszettél kibaszni a getszibe) persze nem várok semmit, megértő vagyok, annyira télleg kurvára, hallod! Ha valakinek, hát nekednek igazán itt lenne az idő, érted, hehe, “idő”, hogy benyafogjál. Nem leszek szerénytelen, mire is vergődnék baszod, te mindent látsz, hát nemtok újat mondani. Mit szépítsem tesa. Szar vót. De fátylat rá! Aki dolgozik, hibázik! Ettől méginkább szeretetre méltó a tested, amit tudtad, hogy megesznek? És még ezen is nyerészkednek a geci papok. Ostya. Krisztus teste. Miért nem baszol oda? Miért? MIÉRT HAGYOD? 

Soha nem lettem volna a helyedben. Faterod, bazz. Na. Ne magyarázza nekem senki, hogy nem a te faszoddal verte és még jó pofát is kellett vágnod hozzá. Akkor mondhatom végre, hogy vágom ezt? 

Tényleg tud mindent? Maci faszát, teszem hozzá, aztán kussolok, én is tökre sokáig aszittem, hogy a én faterom is tud mindent és én vagyok neki a fija, jeeee! Focizunk majd a Móriczsigmondutcába' és minden megváltozik, vagyis minek is kéne megváltoznia, hiszen minden rendben van és tökre tökéletes, najó ezmán télleg olyan szarulnyálas, itt mármég te is érzed, pedig csökött az e-kúd (EQ). A kisgeci én (montanság így ismerheted: "Főhős Geci"), azt képzelte (felvihogok, felvihogsz, felvihognak). Majd megtanít a jóságokra, amiket mindenképpen át akar adni a fijának! Meg őszintén elmondja a végső tuttertot, mert szeret és jót akar nekem, a fijának!

Nem akarom, hogy SZERESSEN. Nem akarom, hogy JÓT AKARJON NEKEM. Nem akarom, hogy ÉLJEN. Szerencsére már nem él. Meghalt. Vitte magával a végtelen sok szart, amit indukált, függetlenül attól, mennyire jelentős részéről mindez és miről tehet/nem tehet, beteg volt, kezeletlen ráadásul. Nem tudok és nem is akarok sírni (na ne röhögtess). Hazudok, mert tudtam és akartam is, megtörtént. Ahogy Jean-Baptiste Emmanuel Zorg mondta: "ami nem öl meg, az megerősít." Elég! Unalmas már kurvára. Sajnálom.  

Senki sem kaphat feloldozást: sem ő, sem a te kibaszott faterod. Te sem akarod. Hogy is tanulna mindebből? 

Igyunk egy-három zöld Drehert a Móriczon, ott felül a szoborcsoportnál, a padokon. Na? Dumálunk a húgodról, oksi? Vagy nővéred van? Mindegy. Csak gombás ne legyen. Lécci. 

Faszt, simán lehet gombás is, három éve nem voltam ott. Közben kurvára csíp majd, aztán viszket meg hámlik, de ez is kölcsönös, mint a jó szexben a dolgok.

Ezt már ugye nem veszed?

Mindenkinek szar manapság. Na jó, akinek napelemfarmja van, netán mondjuk és/vagy egy boldog házassága, inkluzíve jó szeksz, de na, olyan, amilyen akkor, ami elsőre eszébe jut a csajodnak, annak nem az (nem szar). Rendben, persze, mindannyian vágjuk, a csajodnak más a genetikája, a kódolt policy a fejében, ezért nem haragszol rá, ő sem tehet róla, bármennyire is szörnyű ez. Szereted. Ez így van jól. Nem akar szexelni. De érti, hogy hozzá tartozik neki, basszameg. Neked se’ muszáj azt a kurva sok hülyeséget bekanalazni. Faszom, üzlet ez. Pina ide, minden oda. Lécci, ne szépítgessük, oksa? Alapvetően NEM ellened van mindez, hiszen őt kényszerítik a hormonok, Bene Gesserit, örülj, hogy még megvan a fejed. Semmik vagyunk, semmik leszünk. 

https://en.wikipedia.org/wiki/Bene_Gesserit

Emeleti lányszobákban, mialatt a család lent vacsorál/karácsonyoz/fikázza egymást. Mindenféle autókban*, télen, süvölt a szél odakint. Nyáron, napokig, parkolókban, strandon. Balatonban. Magaslesen, szintén nyáron, biciklivel megközelítve, isteni illatokban, amilyet kizárólag egy nyári erdő tud felmutatni. Augusztus idusán, Csillaghegyen, fényszennyezésmentesen, kibaszott fasza hullócsillagok alatt. Télen, lépcsőházban. Moziban, muszáj csöndben. *mindenféle autókban, első és hátsó üléseken. Menet közben, autópályán, kézzel, szájjal, utána foltos farmer a Tescóban. Kit érdekel? Szoláriumban, az annyira barna és tökéletes csajoddal, hogy még te, a Nagy Hős is besírsz tőle. Kocsi csomagtartójában, aminek ülésein négy másik kolléga utazik közben. Félházzal moziban, Alkotás, Horizont, Tisza, Filmmúzeum, stb. Hárman, sátorban, perszehogy nem lett belőle semmi, mert a hölgyek rendesen bekarmoltak. Többnapos ultrakokainpartin, az Ulti-ultimate Nővel, igen, vele. Fürdőkádban ülve kettecskén. Lakótelep negyediken, miközben az erkélyről meglátod a volt pasidat közeledni. 

Laktanyában, azzal, akire aztán évekig vágytál, vártad,  jaj, na AZ.

Életedet önként a pici kezeibe, ahh, fejed a férje párnáján. Téged szeret! Ettől még rábaszva, megsemmisülve, meghalni akarva. Soha az életben rajta túllépni, megbocsátani, elfelejteni újra és újra, belőle kiszeretni reménytelen. Végül BELETÖRŐDNI. Röhejesen, az egész Univerzum ellen revansot forralni, bízni a kibaszott igazságtalanság mintegy varázsütésre történő megváltozásában. Minden hajnalban órákon át rá gondolni különféle explicite szégyentelen pozitúrákban. Amelyek mennyire jól állnak neki, Ő is tudja és amiket imádott neked/veled csinálni mindig! Senki sem értheti ezt rajtatok kívül. Még a férje sem. Sajnos főleg ő nem. A szülei sem. A kollégái sem. SENKI SEM, soha.

Még… még. Még Ő sem.

No one. És mindezeken túl, képes lemondani mindenről. Leginkább rólad. Ezért. Dühödben megbocsátani neki. Percekre, csak. Amíg a vágyakozás engedi. Mert magáról is lemond. Belehalsz. Végtelen ciklus.

Szívás ez. Neki is, nekem is.

Akkor is akarom. Hiányzik a jósága. Ő. Bébi, come as you are.

Tehát akkor MI A FASZ is VAN?  Félsz tőlem? Nem hiszem. Ennyire utálsz? Ennél meg okosabb vagy. Mindent megbántál és engem hibáztatsz az egészért? Ennél is.

Ezt szerettem volna megbeszélni. Mindkettőnk megkönnyebbülésére.

Szeretlek Bébi. Pont annyi rengeteget adtál nekem, jogom van ehhez, természetesen nem invazív jogom. Ettől kezdve, hogy mit kezdesz ezzel, teljes joggal a te döntésed. Az, hogy hiányzol, az meg az enyém. Senki sem mondta, hogy meg akarom zavarni az életedet. Érted. Életedet. Sosem tetszett, amikor mondtam: mindig a Nő dönt. Nem érted, mit kaparászom még mindig. Nem baj. Ugyanakkor eddig ez egy végtelen csalódás.

VÉGTELEN CSALÓDÁS.

Mindenben, amiért érdemes azt hinni, hogy érdemes azt hinni. Nem azt, hogy bármikor lehet ez a vége két egyenértékű, értelmes ember között, akik olyanokat mutattak fel egymás számára, mint te meg én. NEM EZEK.

Hanem az, hogy mérlegeltél, te Magadba Szerelmes Asszony. Azt gondoltad, abban hittél, összefér a “szerelem” és a “mérlegelés”. Semmit sem tudok tenni ezzel. Ezen kívül, hogy elmondom. Szerinted is velem van a gond. De akkor miért érzed szarul magad folyamatosan.

End of Part IIII

And End of Story

Miért haragszol rám ennyire? Annyira, hogy leszarsz? Annyira, hogy letiltasz. Megtagadod tőlem, és most hagyjuk, hogy én voltam neked, az aki voltam, MINDENT hagyjunk, természetesen. Az régen volt. Annyira, hogy a semmibe alázol. Érted, mit jelent ez? Miért nem tudhatom, miért gyűlölsz ennyire, mint még soha senki? Mi az oka? Tudni szeretném. MI AZ OKA?

Beszélgetni hívtalak. Baszdmeg. Nem tudod, milyen egy napig, hétig, hónapig, egy évig úgy élni, hogy semmi vagy. Talán emléxel, soha nem volt túl acélos az önbecsülésem. Az a kis lófasz is feloldódott. Ezért sem vagy hibás, természetesen. Semmiért sem vagy hibás. Legalább lassítani, neadjúristen, megállítani azért segíthettél volna, passzívan, nem vártam el az aktív részvételt Bébi. De ez. Egy éve tartasz letiltva, fel sem fogod, mit jelent ez. Rátettél arra a blokkolási listára, ahol kik vannak még velem együtt? Van még bárki? Ha igen, akkor ki, kik? Milyen mértékű rosszat tettek neked, hogy odakerültek?

Eltelt egy év. Őszintén akarom, hogy könnyebb legyen neked. Szíved joga leszarni engem, mivel megmondtad, amit kellett. Tisztázva vagy. Semmit sem kértem, ami ezt sértené. Minden nap rólad gondolkodom, természetesen ezért SEM tartozol semmivel. Nem tartozol semmivel. Miért is tartoznál nekem? Vagy bárkinek. Magadnak? Szeretteidnek? Hagyjuk. És itt már gyilkos düh van benned. 

Nem tartozol semmivel. Így rendben vagyunk? De ez, hogy sehogy, semmi… miért? Milyen olyan mértékű kárt okoztam neked, amiért ezt látod helyesnek velem szemben? Vagy oké, okoztam olyat, amit nem tudhatok, már bármit elfogadok, DE MIT? Amiért ez jár nekem? Jó, legyen, tényleg én vagyok a rosszabbik feled, emlékeztetlek a hibás döntéseidre. Ez rettentően fájhat neked, de oké, rosszul döntöttél. Miért engem büntetsz ezért? Ezt javasoltam VOLNA feldolgozni. Legalább elkezdeni. Ezt, az ilyeneket szerettem volna, tegyük fel, még mindig szeretném tisztázni. Nem lenne jobb?

Cabo Verde is nagyon szép hely.

End of Part III

Gondolod, ettől meg tudod úszni? Szörnyű ez Bébi. Ahogy múltkor is, amikor az a borzasztó zavart szégyen volt az arcodon, nem néztél rám.

Mintha azért is te lettél volna a hibás, amiért NEM. Menekülni vágytál. NA, pont emiatt kerestelek. Volna. A folyamatos szorongásért mindenütt, csak nehogy összefussak vele az Alleeban, a Tescóban, a terem előtt. A bárhol. Mi lesz, ha felszáll a villamosomra. Egyszer szembejön, amikor éppen az aktuális férfi"szerelmemmel" vagyok.

NA, pont ezek miatt kerestelek. Volna. Egyelőre könnyebbnek éled ezt: “Nagyon szépen megkérlek, hogy soha többet ne keress semmilyen módon, felületen sem” Eltelt egy év és te még mindig itt tartasz. Komolyan? Soha? Nebassz.  

KÉRLEK, lépj(ünk) túl azon, hogy te elmondtad 365 nappal ezelőtt. Oké, elmondtad, hogy neked mi. És ez így most jó neked? Részedről le van rendezve? Sajnos ezt, így, még te sem engedheted meg magadnak Bébi. Persze, ki vagyok én, hogy bármit is meghatározzak részedre, ugye. A konstans szar érzésedet nem én csinálom. Lehet, ha kitartasz, elmúlik. Beépül. Lesz belőle egy epeízű jópofaság. Tehát: ez nem jó válasz. Hogy is szoktad mondani: sajnálom. Nem nekem beszélsz, magaddal baszol ki. De ez csak 1 vélemény, senkire sem vonatkozva. Elbaszij Vonatkozvics Vonatkozva.

ANNYIT szerettem volna kérni, beszélgessünk. Továbbra is, ez erősített volna téged, tisztázni vágytam VOLNA. Tonnákat dobhattál volna le. Majd legközelebb. Talán. Ki tudja.

End of Part II.

VotkátIdeAdjatok

NA

MEGIN BERAGATT A CAPSLOKK

Ez is fikció.

Szépirodalom lenne, lehetne, egy másik korban. Úgy olvasd, ha tudod. Különben te leszel a felelős. Mondjuk, már most is te vagy. Mindenért más a hibás. Én ugyan nem. Mondtam, hogy gyere ide? Kényszerítettelek, hogy olvasd el? Bah. 

A régi fiúid (erre aszondod, gyerekes, jó), pasijaid (ez nem píszi és mondjuk ki, primitív is, jó) partnereid (na ez meg olyan felelősségtelen és személytelen, nem jó) (most azt mondod, nem voltam egyiked sem, ezt majd a Karma intézi) akkor viszont ez már majdnem egy ballada, hogy aszongya, semmim voltál, ebben a ragozásban akkor a semmi valamivé válik, legalábbis visszafelé tutira, de ez egy másik beszélgetés tárgya lesz). Összegezve, én egyik kategóriát sem. Semmi baj.

TUDOM, hogy már volt. Nem változtat rajta. Attól még igaz: még egy veszett állatnak, egy tömeggyilkosnak is jár, tudhatja, elmondják neki, mielőtt nitrogénba fojtják, mi volt a bűne. 

https://www.cbsnews.com/news/what-is-nitrogen-hypoxia-alabama-execution-kenneth-eugene-smith-death-row-untested-controversial/

És NEM, ott a parkolóban, az NEM az volt. Ott semmi értelmeset nem mondtál, mert nem tudtál, mert nem lehetett. Menekültél. Egy nem égő házat akartál oltani. Kibaszott nagy butaságokat mondtál nekünk, de értem, persze, én is voltam ilyen szituban, amikor a pillanatnyi feloldozás érdekében az ember bármit képes bedobni a darálóba. Szalmaszál a fuldoklónak. De te valóban fuldokoltál? Jó, direkt kérdés. Mit lehet erre válaszolni.

End of Part I

Minden jó lesz

Ebben az évezredben az Elefántcsonttornyom alagsorában szeretem szabadon engedni magamat. Ez egy tiszta állítás, ne keress rajta fogást léccikeh. Szeretem? Közepesen nagy faszt. Az én igazi helyem ott van fent a csúcson. Felépítettem Születésemmel kaptam ezt a tornyot, de a csúcsára csak akkor juthatok fel, ha mindent levetkőzök. Mekkora már ez, nem? Ki akar mindent levetkőzni. Geci az iSTEN, aki ráadásul még csak nem is létezik. Én nem akarok levetkőzni mindent. Persze van amit kurvára, de vannak, amiket meg kurvára nem. Szar ez így. Fasznak kell ez. Az örök vergődés. Faszom se’ akar folytonosan vergődni. Lehet, hogy most találtam fel a soha fel nem található Perpetuum Mobilét drágáim. Minél többet gondolkodol (esetemben: ha akarsz, ha nem), annál jobban vagy összezavarodva. Háttérben öklendezve röhögnek a meleg bajszos angyalok. Vágyom rá, hogy táncolhassak velük Erasure-ra, de ugyanakkor ennyikeh. Sokat adna nekem. Különösen Kölcsönös Tisztelet!

Puncifixált vagyok és ezért sem kérek bocsánatot. Bocsánat. Nem azért. Nyilván.

Ez mondjuk nem Erasure, de nagyon szeretem

Szinte mindenkit utálok. Mondd az arcomba, hogy te nem. 

Ne segíts, nem tudol. Tudom, hogy akarol, attól sajnos nem tudol. Moreover, még te vagy egyre frusztráltabb :(    Add ide, rajtam elfér.

Automatic systematic habit

Kivételesen!! Kurvára kivételesen. Gecire NEM ÉRDEMLED meg, ugyanakkor szerencsédre mindig van egy kibaszott de, ugye? Beszélgettünk erről veled Szép, ezt is eltetted :) Egészen sokáig nem lesz bajod ezzel. Lehet, hogy sohasem és (ezt is) megúszhatod. Akkor mitől szorongsz folyamatosan, jaj. De jó, ez egy másik valóság.

Na! De! Kommentelek baszdmeg: Anyukám ehhez igazán közel tesz rendet minden héten. Sunyi pszichomókusok, heló. Ő az egyetlen, valódi Hősöm nekem. Tegyük fel, neked is van. Áruld el, hogy ki. Legalább magadnak. Tökre jó, ha van. Amikor úgy érzed, megint elbasztad, létra, felfelé, a csatornából a felszínre.

Ugye figyeltél, amikor beléptél ide. Minden kópirájtos te csöppfasz. Bébi így mondta: "csöpp". Ezt is imádtam. Most persze a múltidőből kiolvasod. Menj a picsába. Melyik kibaszott faszom vagy te?

Nyugaton a helyzet változatlan.

Lehelletem bűz és pestis.
Úgyis elfelejtem ezt is.

Utolsó felszólítás

Ma nem adok neked semmit magamból kedves és nembajhogynemlétező bárki. Mert szeretnék elmerülni feszesen puha, miattam olvadó Nőmben. Nőmvel. Illatában megnyugodni, mosolyogni. Szaglóhámomat a szagával kimeríteni, hogy már semmi mást ne tudjak érezni. Hozzábújni, dörzsölőzni a nekem pont megfelelően forró bőréhez, szőréhez, hámjaihoz… ahogy rámlehel… illatát szájának. Nagy tenyeremet rátenni gömbölyű részeire… kis tenyerét csodálni, ahogy pont olyan, mint az enyém. Együtt szuszogni az ekkor kizárólagosan csodás létezésben. Mindent, MINDENT LESZARNI TUDNI beléburkolózva.

Nagyon sokat tudnék még mesélni erről T.E.

FG megint újít! Nem tokosodik be! Nem! Előbb a kép, aztán a megmondás! Természetesen megint minden lopás :(  

Ki a faszom az a FG, kérdezed.
 

- Hölderlin ist ihnen unbekannt? - kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
- Ki volt az? - kérdezte a német őr.
- Aki a Hyperion-t írta - magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni.
- A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
- Kik ezek? - kérdezte az őr.
- Költők - mondta dr. K. H. G.  Schiller nevét sem ismeri?
- De ismerem - mondta a német őr.
- És Rilkét?
- Őt is - mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.

Örkény. Perszehogy zsidaj. Ezért nem tudtad. Nem is érdemes egyébként, még megzavarja a fejed.

Látod, ez a FaSárkány február ilyen termékeny lett.

Vállalom a felelősséget, engedem magamból kifele a bármit, a mindent, bárcsak tényleg minden kijönne, kijöhetne, jönne ki, drága Artista... bocs, Téged nem keverlek bele. Én nem.

Öntöm ide nekem, ami csak a csövömön kifér, csak mondom, hogy ne szorongjak, a queueban ott van még több mint elég, fél(te)netek nem kell. 

Ez most ilyen izé lett. 

Vasárnapba baszcsizott szombat éjjel van, mit vártál? Let you vodkázás a hajón. Kibaszottul megértem Bébi, pedig mennyire utálom a vodkát. 

Szeretlek.

Szerintem tökre szopó, hogy ez itten - technikailag, én nem tehetek róla - visszafelé van időben.

A kövérkésen leptosóm, bizonytalan származású - persönlich zu den Nazis: halbjüdischer intellektuell - bloggazdász, aki ebből (is) népszerűséget próbál építeni, ha már tehetsége nincs, ezen vergődik izzadva!!

Jaj, baszod, megint el van tekercselve a minden is. Mit akartam? Mondani. ? 

A végéről kell elkezdeni olvasni. Mert ha az elejéről, akkor időben visszafelé van.

Jó éjt.

Letelt, köszönöm.

“Nem érdekből viszont hazudok nem előre megfontolt szándékkal” = simán hazudok bármikor, őszintén. Ilyen a kibaszott személyiségem. Ilyen a kibaszott személyisége a spektrumosoknak és képzeld én még a kurvára jófej spektrumos Főhős Geci vagyok. Olyan a kibaszott spektrumos lovagok és lovaginák… bocsánat, a spektrumos lovaginák és lovagok kódolása, amiből egy kurva kukkot sem vágol. Ezért (ez sima genetika, túlélés, (kedvenc szavaim egyike) evolúció) leutálod, nem kézenfekvő, félni kell, félni kell mindentől, ami más, ami új, ami nem illik bele, ami nem olyan bézik. Mint?

Szerencsémre sok spektrumossal vagyok körülvéve. Nehogy aszidd, hogy azonnal meglátod őket. De ha kitartasz! Jönnek, hála az Éknek. Tökre fura fejek. Kis szünet, amíg bekapom a bogyókat. Imádom, ahogy asziszik, kordában tartanak. 

Szívesen. Még vonalban vagysz?

Ez itt egy ilyen dodekaéder fütykösalakú álértelmiségi álhumor, tehát mondhatod, hogy nem. Maximum megvetlek. Dehogyis, jaj. Egyezzünk ki egy lenézésben. Akkor viszont legyen kölcsönös! Neked feláll, nekem van eszem.

Idős Pecos-menti apacsoktól (navahóktól??) hallottam, hogy ha meglátod az anyát a lányban, AZONNAL TIPLI. Ez persze nem az. Jójó, meglepődtem. Ezen még muszáj leszek filózni. Mindig van kivétel? (Betűre fizetnek?)

Szinte mindenkit utálok. Mondd az arcomba, hogy te nem. 

Bébi, ez itt megint kurvajó.

Ne segíts, nem tudol. Tudom, hogy akarol, attól sajnos nem tudol. Moreover, még te vagy egyre frusztráltabb :(    Add ide, rajtam elfér.

Nem tudok nem egyetérteni. Mert akkor olyanokat mondanék, hogy “gyökérkenyér” meg hogy “parasztmájas”. És akkor már joggal köpsz le. Azt meg nem akarom. Nem vagyok köztielni (nem is vágyom rá, mármint a pozira sem, sem a…huh (pont úgy néz ki, ahogy a Bébi fog kinézni tizenöt év múlva, kivéve a tetovált szemöldök) (sokáig néztem, aztán leesett) (befelé ezt mondtam magamnak: asztakurva!! (2024.02.10.)).

Érted. Sajnos már nemtok miről lemondani. Szóval, lécci ne. Cserébe nem ígérek meg semmit  nem is hazudok semmiről érdekből, előre megfontolt szándékkal. 

Picsesz. Ebből megint annyit fogolfel, hogy nem érdekből viszont hazudok nem előre megfontolt szándékkal. Bázz, mikor elkezdtem írni, még értettem. Időt kérek. 

Most komolyan Tesa, így kétszáz felé, mi az, ami még nem csalódás és nem káros? Jó, pl. az igazi szeksz, de abban már nem is számolom mióta nincsen része a Főhős Gecinek. Amiről, disclaimer, kizárólag én tehetek. Megint sok itt a gondolkodás, nem lesz (nem van) ennek jóvége, túl lassú periféria, ami rendelkezésre áll. Beszéd? Imádom, de nem. Írás? Imádom, de nem, szerencsére legalább szerkeszthető. Semmi se jó baszdmeg. Ezeknek a balfaszoknak semmi sem jó, hagyjuk őket brekegni, aztán újra és újra sírás a vége. Emléxel, mióta is mondom, tegyünk pontot a kérdő mondat végére kisfiam, hozzad a jó öreg, cirillbetűs lőszeres ládát ide, a nyárikonyha mögötti - még drága téeszelnök nagyapád által - lefalazott spájzból, meg azt a "krumpliszsákban talált", szívem csücske AK-63D-t, amilyennel anno apád is terelgette az orosz zsidókat Ferihegyen kilencvenben. Nem mintha kellett volna, tökéletesen szét volt baszva az életük, gondolod, zavarta őket a magyar - nemzetközi repülőtéri - csomagkezelési alapvetés? Mondhatnám, hogy akkori túlfegyverzett elnyomóként* csak parancsot teljesítettem :) 

Meg a műanyagskúlós PA-63 "önvédelmi" "fegyverrel", jaj, most kacagsz, de! másik harci szituációban lett volna (volt) hozzá acélmagos is, az vitte a dolingert, minta szart. De ez egy reptéri történet. Poliészter mag. 

Vártad a poénot. Volt. 

Szeretlek.

* Határőrönként egy db AK-63D + öt tár, táranként 30 db 7,62×39 mm lőszer, kézifegyverként PA-63, egy tárral, műanyagmagos lőszer. Gumibot, könnygázzal + 1 tartalék könnygáztartály. A raj fedezeteként egy PSZH, ismeretlen tartalommal**.

** A páncélost kézi meghajtású, forgatható toronnyal látták el, ebbe egy 14,5 mm-es KPVT géppuskát, és egy koaxiális 7,62 mm-es KGKT géppuskát építettek, KM–1 típusú irányzékkal. A fegyverek emelkedési szöge -5° -tól +30° -ig terjedt***.

*** talán emléxel kedveske, egy repülőtérről beszélünk.

A Moszadosat meséltem már? Nem, mert bár félzsidó lennék, attól még foshatok. Közel 35 éve volt, léccikeh kezeljük a helyén.

Fasság ez, az írással kapcsolatban, jóember. Eddigi tanulmányaid alapján asszed, aki ír, okos. Legalábbis nálad biztosan azabb. Erre neveltek. Elmondom most neked. Akiknek az írásait olvashatod, az todmérvan? Mert megmaradt. Megmaradtak*. Nem vesztek el. Ennek persze nem csak kimenete van ám!

Tudod te is: ahhoz, hogy kakilj# (a béna l****k így igyekeznek eltávolítani maguktól ezt az egyébként kurvajó, természetes tevékenységet, hogy aszongyák: kakálni) (tiszta sor, hogy ez is - mint minden más - kizárólag a patriarchális berendezkedés számlájára írható) (miért ne kakilhatna egy N*?) (képzeld, te kis okoska, ott három luk is van, jó, az talán már egy másik történet, hogy miért pont így. Mindig mondom, a n** evolúció még, hogy te is megércsed, egyelőre “experimentálisan provizórikus" fázisban van) (és még így sem halt ki az ember, beszarsz, bekakálsz ---> bekakilsz) #bármi értékelhetőt, valamivel előtte, de muszáj, hogy egyél.

A másik meg baszdmeg, a menstruáció. Őszintén kérdezem, nem várok értelmezhető választ, de ki a tököm nevelte a n*kbe, hogy a menstruációt szégyellni illik. Vagy amit a Bébi is számtalanszor leművelt, amikor aszontam: “mensurádió” vagy “mikulás” vagy “vérmókus”. Képzeld, ilyenkor véresen komolyan felkapta a vizet (még annál is szebb volt, mint a normál üzletmenet mellett, faszom érti ezt), hogy ez nem vicc és ezt nem teheti ez a szemét (én). Ehh, komolyan. És akkor f******mus? Persze, mongyad: nem értem és mér veszem a szájamra. Ettől még IMÁDJUK a Puncit. Mindenhogyan. Télleg komolyan csodálkozol? Hogy el vagyok szomorodva? Dehát itt tartunk, baszdmeg. 2024. Alig várják, hogy megjöjjön először, végre n*nek érezhetik magukat, aztán megjön és onnantól szégyellik. Nemrég meghívtak egy beszélgetésre: "N** logika a napi életünk alapján", nem vállaltam, de beültem rá.

Uhh, tejóég. Megint magamra húztam a szarplédet. Jó meleg, befed. Alóla gondolok kifele dolgokat. Csituló szarszagban fogant jó gondolatok, gondolataim. Gondolom. Szelíd, utcai higanygőz lámpafény, fák susognak, most és itt, csak nekem. Mindegy melyik évszak fái integetnek kizárólag nekem tesókám, én mindegyikben jól érzem magam. Megígérem neked.

----- Jelentés vége ------

Köszönöm a figyelmedet.

* Olvashatnád, ha olvasnál: "mert a történelem vérzivatarában megmaradtak". A konkrét csáveszek leírták és még rohadtul szerencsések is voltak. Tökre irigylem őket. Meg persze szorongok is. Bármit leírni az olyan, mint megosztani a gondolataidat. Előlépni, felvállalni magadat. Mi lesz, ha szar vagyok? Ebben is. Jó, oké, szar vagyok. 

Szar lenne szar lenni. Na, ezt igyekezzél elmagyarázni egy nem magyarnak. 

Nemtok aludni.

Régen láttam egy mozit, a két Főhős közül az egyik nem tudott aludni. Én akkor még tudtam, asszem. Mondjuk, ki a faszt érdekel mindez? Ki a faszt érdekel bármi. Nem kérdés, állítás.

Nem tudok aludni és nem jó arra a sok orvosi kutatásra gondolni, amelyek szerint rossz lesz nekem emiatt. Esetleg már most is rossz? A sok orvosi kutatást kurvára tisztelem, ehhez nem fér kétség. Tegyük fel, tényleg korábban halok meg. De még nem! Így viszont (megint egy újabb szopóág: meghalok? elmegyek? nem, az más. Akkor eltávozom? Miért nem lehet kimondani: végem lett, befejeztem, annyi lett, jónapot, Egyikpunk testét kukacok eszik, többek megkönnyebbülésére), így viszont ez a tökre sok okosság eszembe tud jutni, van esélyem töredékeit leírni, rögzíteni. Őszintén baszok rá, ki olvassa el, mert akinek kell, az fogja. Nekem is jár a nemhiábavalóság gondolata, ide most valami csúnya személyeskedés illene, nem? Remélem nem kérdés, abban legalább jó vagyok.

Nemtok aludni. És? Kit érdekel? Téged érdekel? Nyilván nem. Semmi baj, mert engem sem érdekel, hogy neked milyen kibaszott nyűgjeid vannak.

Én továbbra semtok aludni. Cserébe hallom a madarakat, amikor eljő a reggel. Fel tudok lélegezni, amikor meghallom az első villamost. Mosolygok, pedig kicsit (de megnyugtatóan, hogy élek) zavar a fény. Neked egy újabb rohadt reggel, elképzelem, ahogy a mindennapi kényszerből villamosra szállsz a többi szerencsétlennel együtt, ezért paralel utálsz mindent és ezt rávetíted mindenkire, én meg fekszem hanyatt, jólesően, memóriás matrac, kisfaszom, samponszagú kispárna, kétharmadhomály. Rád gondolok.

Tökéletes éjjeliőr vagyok. Lennék. Ez olyan, mint a balkezesség. Vagy bármi, ami kilóg. A Főhős Geci egy kibaszottul büszke, balkezes éjjeliőr (vagyok).

Nagyon tudom és akarom is szeretni, aki érdemes rá. 

Hosszú, csilles. Csak neked.

A Nők maradjanak ezen a csodaszép bolygón és a Férfiak költözzenek el egy másikra. A Férfiak maradjanak ezen a csodaszép bolygón és a Nők költözzenek el egy másikra. Aztán, majd, kizárólag kölcsönösen ratifikált szabályok alapján lesz lehetséges információt cserélni egymással. Bármelyik fél bármikor visszavonhat bármit. Ebben az esetben, függően a visszavonás tárgyától, bizonyos időnek el kell telnie, amíg újra tud indulni a szigorúan szabályozott kommunikáció. Ez mindkét fél érdeke.

Kivéve a szerelmesek, akik valóban szerelmesek, mert őket tiszteli az Univerzum. Viszont a mérlegelőket sajnos nem. 

Jelenleg ez még csak vázlat, de a lényeget már adja. Cifrázom majd még.

Ebben kicsit bizonytalan vagyok Bébi. Ez még egy 2011-es műholdanyag. 

Begörnyedsz! Ki lehet? Jaj, gondolnád, ez túl könnyű lesz. És arcodra simul az újabb hajnali csalódás, mert ez sem olyan, szóval nem lesz könnyed nyári magzatelhajtás és/vagy kibaszottul habzó tortínó. Mágnes, AKI a szart vonzza? Ádehogy. Az lopás lenne. Mondjuk, itt az ideje tisztázni, érdekel egyáltalán? Itt az ideje tisztázni, hogy bármi érdekel-e? Jáj, nabassz, meginjönnek a kérdések. Egyikpunk. Anya, lehetek én? A gép nem áll meg, mert forog, most pl. éppen azt bökte ki, hogy "faszom bekapod?", de ezt nem szabad kiírni. És különben is ki a faszodat érdekli, ugye. Jó, ez még átmeneti. Nézz vissza. Nyali. 

(és akkor ki a pék lehet a két követő) (írtam erről kérdést) (ez megint egy újabb értelmességi ügy) 

újra nemtom, hogy akkor ezért jó ha szorongok-e

inkább igen, abból csak kisebb baj lehet

puszi, menjél aludni, én is megyek, az Egyikpunk még majd lesz