Miért kéne bárkinek az én erkölcseimet magára nézve tartani? Miért kéne az én jónak látott szabályaim szerint élnie, viselkednie akárkinek. Nem kell, mert azokra mindenkinek kurvára magától kéne rádöbbennie, kábé 8-10 éves korában. Legkésőbb.
Rühellem az embereket. Egyszerűen behányok tőlük. Végtelenül túl sokan vannak baszdmeg, te komolyan nem akarod látni, ahogy ott szarakodnak mindenhol? Szétbasznak mindent, mert annyira fogalmatlanok! Fogalmatlanok. Önmagukon kívül semmit sem képesek észrevenni, felfogni (hahaha), bármit, az elbaszott és annyira fárasztó létezésükön túl. Beleszaporodnak a valóságomba, szegény védtelen Föld meg cipeli a hátán őket, rövid távon nem tud reagálni, pedig minden joga megvan rá. Létezik itt egy csodálatosan működő ökoszisztéma, jellegéből fakadóan nem is tudna más lenni, minthogy örökösen elfogadó és barátságos mindazokkal, akik betartják azt a néhány, alapvető szabályt… amit nem akarsz magadnak, ne okozd másoknak… bonyolult lenne? Dehogy. Tökéletesen igaza volt Smith ügynöknek, az ember egy vírus, feléli és megöli a gazdatestet, még azt sem képes felfogni, hogy ezzel, végre, ő is megrohad és eltűnik a picsába.
És most nehogy elkezd nekem némileg lenéző arccal magyarázni, hogy így meg úgy, az evolúció, mert szájba foslak. Napalm kell ide és eddig ismeretlen retrovírusok.
Utolsó mentsváradként arra mennél rá, hogy akkor én is. Ne fáradj. Inkább olvass. Gondolkodj. Változz.
Tudom, hogy volt már ez. De Ezt Itt Én Rendezem.
Te most hazamész, hanyattfexel, mert hason nyomnak a melleid. Balra az embered, akit valójában sosem szerettél, hozzámentél, mert a család szerinted ezt várta el tőled. Meg te is magadtól, mivel még egy tönkrevágott életet is könnyebbnek hittél, pillanatnyilag, mint beismerni, hogy elbasztad, a létezésed bevallottan céltalan. Tehát, fexelhanyatt, az embered, aki nem a tiéd, te sem vagy az övé, ott szuszog melletted, abban a kibaszott hitvesi ágyban, amiben többször, percekig, részese lehettél valaminek, amiről önként lemondtál. Már mindegy, gondolod. Persze, később, máshogy fogod, akkor majd már feloldozást adsz magadnak. A szépséged nem mehet pocsékbah.
Tudatában, hogy soha a büdös életben nem akartál olyannak lenni, aminek pedig mégis részese vagy baszdmeg, márminthogy élsz valakivel, olyannal, akivel nem akartál, nem akarsz. Nem baj. Csináltatsz gyereket, kurvaannyát, hát kölcsön van a lakásra. Meglesz ez is. Meg Kell Lennie. És te képes vagy rá, naná. Hiszen annyi szart lenyeltél már. Hétvégéről hétvégére, az a rengeteg jópofázás.
Csak "otthon" ne kelljen lenni, az alváson, zuhanyozáson kívül. Menjünk drágám, mindig legyünk mozgásban, addig sem kell arra a most még jelentéktelen sejtburjánzásra gondolnom, ott lent.
