Fasság ez, az írással kapcsolatban, jóember. Eddigi tanulmányaid alapján asszed, aki ír, okos. Legalábbis nálad biztosan azabb. Erre neveltek. Elmondom most neked. Akiknek az írásait olvashatod, az todmérvan? Mert megmaradt. Megmaradtak*. Nem vesztek el. Ennek persze nem csak kimenete van ám!
Tudod te is: ahhoz, hogy kakilj# (a béna l****k így igyekeznek eltávolítani maguktól ezt az egyébként kurvajó, természetes tevékenységet, hogy aszongyák: kakálni) (tiszta sor, hogy ez is - mint minden más - kizárólag a patriarchális berendezkedés számlájára írható) (miért ne kakilhatna egy N*?) (képzeld, te kis okoska, ott három luk is van, jó, az talán már egy másik történet, hogy miért pont így. Mindig mondom, a n** evolúció még, hogy te is megércsed, egyelőre “experimentálisan provizórikus" fázisban van) (és még így sem halt ki az ember, beszarsz, bekakálsz ---> bekakilsz) #bármi értékelhetőt, valamivel előtte, de muszáj, hogy egyél.
A másik meg baszdmeg, a menstruáció. Őszintén kérdezem, nem várok értelmezhető választ, de ki a tököm nevelte a n*kbe, hogy a menstruációt szégyellni illik. Vagy amit a Bébi is számtalanszor leművelt, amikor aszontam: “mensurádió” vagy “mikulás” vagy “vérmókus”. Képzeld, ilyenkor véresen komolyan felkapta a vizet (még annál is szebb volt, mint a normál üzletmenet mellett, faszom érti ezt), hogy ez nem vicc és ezt nem teheti ez a szemét (én). Ehh, komolyan. És akkor f******mus? Persze, mongyad: nem értem és mér veszem a szájamra. Ettől még IMÁDJUK a Puncit. Mindenhogyan. Télleg komolyan csodálkozol? Hogy el vagyok szomorodva? Dehát itt tartunk, baszdmeg. 2024. Alig várják, hogy megjöjjön először, végre n*nek érezhetik magukat, aztán megjön és onnantól szégyellik. Nemrég meghívtak egy beszélgetésre: "N** logika a napi életünk alapján", nem vállaltam, de beültem rá.
Uhh, tejóég. Megint magamra húztam a szarplédet. Jó meleg, befed. Alóla gondolok kifele dolgokat. Csituló szarszagban fogant jó gondolatok, gondolataim. Gondolom. Szelíd, utcai higanygőz lámpafény, fák susognak, most és itt, csak nekem. Mindegy melyik évszak fái integetnek kizárólag nekem tesókám, én mindegyikben jól érzem magam. Megígérem neked.
----- Jelentés vége ------
Köszönöm a figyelmedet.
* Olvashatnád, ha olvasnál: "mert a történelem vérzivatarában megmaradtak". A konkrét csáveszek leírták és még rohadtul szerencsések is voltak. Tökre irigylem őket. Meg persze szorongok is. Bármit leírni az olyan, mint megosztani a gondolataidat. Előlépni, felvállalni magadat. Mi lesz, ha szar vagyok? Ebben is. Jó, oké, szar vagyok.
Szar lenne szar lenni. Na, ezt igyekezzél elmagyarázni egy nem magyarnak.
