A szeparatista törekvések politikai előrenyomulásai a szélsőjobbos, utólag betarthatatlan ígéretek mentsvára aztán újra és újra cserben hagyja használóját, míg a Jedik teljes kapacitását egy tisztátalan, egyre elkerülhetetlenebb, szarkupaccá váló helyzet foglalja le és ők a törekvéseiket politikai és erkölcsi felsőbbrendűséggel áltatva, maguknak ássák a sírjukat.
Ez sajnos kísértetiesen hasonlít a jelen korunk politikájára. És nemcsak az egyre inkább pozíciót vesztő USA-ra, akire eddig, én legalábbis, mint a szabad világ legnagyobb bástyájára tekintettem, hanem sajnos nyugatejrópában is ez a trend, hát még itt ahol mi is élünk. A félelem, mint a sötét oldal, nagyon könnyen beszippant. Ez az amit írtál, az örök átok.
A baloldal, ahová liberális jómagamat is bátorkodom sorolni, elvész az önmaga által felállított (amúgy az Univerzum által alapszintű) szabályaiban, amiről annyit beszélgettünk. Nagyon hasonlítanak az O szabályokra, pl. önkéntes önkorlátozás és egyéb ilyen látszólagos kellemetlenségek, amelyek, mondjuk ki, túlmutatnak az egyénen! Mindamellett, hogy tisztelik az egyéniséget.
A mindenkori jobboldal, tökre vicces (nem), hogy mindig piros színt választ, a primitív emberi butaságra alapoz és azt erősíti fel ócska, átlátszó hazugságokkal az aljas érdekei okán. Mivel képtelen, ugyanakkor egyáltalán nem is akarja megoldani az aktuális (saját magából fakadó) problémákat, inkább gerjeszti a bizalmatlanságot és félelmet, így igyekszik hatalomban maradni.
Ennek érdekében aztán amennyire csak lehetősége van, akadályozza a tiszta kommunikációt azzal, hogy maga alá gyűri a médiákat. Felszámolja az oktatást, hogy butaságban tartsa azokat a tömegeket, akiknek képviseletét hazudja, leuralja a munkalehetőségeket, a forrásokat. Feudális urambátyám és jobbágy-földesúr rendszert hoz vissza és igyekszik fenntartani, szembemenve a történelemmel, mindezeket kizárólag azért, hogy önmagát pozícióban tarthassa. Semmi nem érdekli saját magán kívül, bármit is hazudjon az ellopott csatornáin keresztül.
Rengeteg hitvány létformával veszi körül magát, akiket függésben tart. Ők azok, akik önkéntesen vállalva, lelketlen mivoltuk alapján nyalják a büdös segget, zsíros cafatokat remélve. Cserébe a lehető legnagyobb mértékben felerősítik az általuk is szégyellt, aljas érzéseiket, konstans meghasonlás mellett.
És körbeértünk.
Ja, és mindezeket persze keresztény alapon. A pillanat leuralásáért, ezáltal remélve a hatalom (értsd: pénz) megtartásáért bármit. Nincsenek elvek. Erkölcs? Az meg mi? Állandóan kiderül, hogy hazudok? Akkor mindenki ellenem van és ellenség!
Evolúció, jóbarát. Ha az emberiség csak ennyire képes, érthető, hogy nincs helye a Közösségben, nem?
(Nehogy nekem itt elkezdjél mammogni a "klasszikus" "jobboldal" mivoltáról. Vagy a "klasszikus" "baloldal" -ról. Ezek múzeumi tárlókban, kihalás szélén álló barlangi bölcsészek által szégyenlősen olvasott definíciók. Lefordítva: kurvára nem érdekel senkit.)
Aki zsírosabbat (érted: sabbat) hazudik az agyhalottjainak, az rombolhatja tovább az Egyetemes Élet feltételeit. Képtelen felfogni, hogy a bűnei ezért soha nem évülnek el.
Ez az a perc, amikor megremélem, a "Pokol" létezik. Vagy simán: dezintegrálás. Esetleg ugyanaz?
