Ahogy válaszolok a tőled (you picike faszkalap) kapott levélre! Több tíz év alatt (sok?) (faszt) (nekem aztán nemárhogy bepofázzak magamnak arról, hogy mi a sok meg a kevés) de NA! Összekapom az énet, mer télleg mijenmár hogy? Cucc on.
Ehh. Főhős Geci részéről az egész nyavalygás arról szól, hogy e-levelezik velem egy minimál gyökérzet, amivel nem lenne különösebben nagy probléma, sok ilyen passzív-agresszív, túlmozgásos, a saját, aktuálisan szánalmas életében más gyönyört megtalálni képtelen alany ír nekem emailt.
Tipikus fej, akinek minden szar. Semmi, ami jó, hiába van tele a pohár 95.6 százalékig. Abban feszeng, minden miért nem. Így aztán el van baszva a lófasz létezése. Nem hiszed el, ahogy folyamatos küzdésben éli a nyomorult életét, képes ráfeszülni olyan molekuláris faszságokra, hogy attól még te is, aki olcsó és buta fasz vagy, felháborodol, bár nem érted, mi történik. Főhős Geci őszintén sajnálja az ilyen reménytelen sejtburjánzásokat, mert FőGe sem szereti, ha valaki rosszul érzi magát.
Köszönöm, hogy kibogarásztad a betűket, ilyen sokáig. Te egy hős vagy.
Irogat nekem, hogy így meg úgy, neki járnak dolgok. És még asse mondom, hogy nem. Ahogy előadja, jejjj. Érted.
Az arc, az arc a baj.
Őszintén, nemtok mit mondani. Kérdezném, hogy te érted-e, de inkább nem.
