kispicsába. nemtom hogy kezdjek bele. mindenhogy szar :) eleve vesztes a helyzetem (mekegés baszdmeg az egész nyelv) (magyar, ja persze, ja) Ez lenne a kiindulási alap, a február 3-a. Hónapok óta azon vagyok, hogy kérek erre egy nemzetközi bejegyzéset: február harmadika lécci legyen az Önzés Világnapja. Leszarom, nekem az.
Egy éve láttalak (na jó, nem, mert láttalak azóta, hm... kétszer? egyszer kétszer, hehe, mert a klotyóban az plusz egynek számít! Egy éve nem beszéltünk, "értelmes" "ember" módjára.
Mostanában, értsd, néhány napja, megint rámjött a rapli, azt forszírozom magamnak, hogy írok neked.
Meglátjuk. Megkönnyítem a dolgodat, ebben a dimenzióban semmire sem számítok.
EGYSZER MAJD? OLYAN JÓ LENNE TISZTÁZNI? HOGY MI IS VOLT KÖZTÜNK? HOGY MI NEM VOLT KÖZTÜNK? HOGY MIÉRT MONDTAD? HOGY MÉRGEZŐ VOLTAM? HOGY CSAK BÁNTOTTALAK?
Sajnálom, hogy nem múlsz el. Tökre sokat gondolkodom azon, hogy jobb lett volna-e, ha soha nem is találkozunk és soha nem is tapasztalom meg azokat, amiket, veled, Bébi.
Egyelőre (és nem egyenlőre) azt gondolom, hogy bánnám, ha nem.
Jó éjt, Szép.
