Határtalan távlat, fékevesztett képzelet,
Agyunk titkos zónáiból szerezzük a hangokat és képeket.
Jöjj drágám, jöjj drágám!
Vártam rád, vártál rám!
Ha idézel, rögtön meghalsz.
(De tényleg baszdmeg! Minden kurvára kópirájtos. Írjál te is magadnak, faszom.)
Ez egy - hogy is szokták az Ön drága ügyvédei ész nélkül és mindenhová bekopizni ugyanazt a kibasz... bah, mennyire unom ezt.
Keresd a Blogreview-t, baszdmeg. De csak akkor, ha akarod. Ha nem, nem. Itt végre semmit sem muszáj. Szerencsére, nem? Van külön per user vödrünk, amikor majd végre felszabadultan rókázol. Kérjed a recin, jár, ki van fizetve, komolyan!
Ebben az évezredben az Elefántcsonttornyom alagsorában szeretem szabadon engedni magamat. Ez egy tiszta állítás, ne keress rajta fogást léccikeh. Szeretem? Közepesen nagy faszt. Az én igazi helyem ott van fent a csúcson. Felépítettem Születésemmel kaptam ezt a tornyot, de a csúcsára csak akkor…
Szinte mindenkit utálok. Mondd az arcomba, hogy te nem.
Ne segíts, nem tudol. Tudom, hogy akarol, attól sajnos nem tudol. Moreover, még te vagy egyre frusztráltabb :( Add ide, rajtam elfér.
Automatic systematic habit
Kivételesen!! Kurvára kivételesen. Gecire NEM ÉRDEMLED meg, ugyanakkor szerencsédre mindig van egy kibaszott de, ugye? Beszélgettünk erről veled Szép, ezt is eltetted :) Egészen sokáig nem lesz bajod ezzel. Lehet, hogy sohasem és (ezt is) megúszhatod. Akkor mitől szorongsz folyamatosan, jaj.…
Ma nem adok neked semmit magamból kedves és nembajhogynemlétező bárki. Mert szeretnék elmerülni feszesen puha, miattam olvadó Nőmben. Nőmvel. Illatában megnyugodni, mosolyogni. Szaglóhámomat a szagával kimeríteni, hogy már semmi mást ne tudjak érezni. Hozzábújni, dörzsölőzni a nekem pont…