Pont annyira kicsit vagy nem boldog.
Látom :)
Pedig rajta vagy.
Sajnos, hogy nem (vagy). Sajnos, tudom. És MINDANNAK ellenére lehetsz nem az, hogy rajta vagy. A legfosabb az egészben, hogy magad miatt mennyire küzdesz. Márpedig a női magazinok véres betétekkel körbefalazott hányadékából kitüremkedő - egyszerűen, muszáj bevallani - különösen rossz szagban is! Jézusom, hányszor elmondták ott, hogyan KELL. ÉS akkor se'. Picsába. Az a jó ezekben, hogy senki sem mond ellent. Erre van kitalálva ez a gennyes iparág, nem lesz aki ellentmond (azt a "rovatot" ezekben az "újságokban" hagyjuk), mert az a saját szégyene lenne. És akik ezt a hideg gennyet fogyasztják, nem állnak azon a szellemi szinten, hogy felfogják ahonnan ez már szégyenletes. Dehogy baj. Én meg félig zsidó vagyok.
Na. Eddig megint csak a szokásos savanyú, zöldes (epe) okádék, így van?
Pedig, tolod, százzal. Toljátok. Együtt. Utazni, elmenni. Addigse kell. Nem kell ott lenni, felfogni. Viszont kell, MEGÉLNI (ez mit jelent?). Minőségi idő, ahogy mondani szoktad Szép, kettesben lenni. Máskor csukott szemmel kortárstáncolni, jelentsen ez bármit, függetlennek lenni, kilépni a kötelezettségekből, mindig fiatalnak maradni, vodkayeah. Családra örömmel előre megállapított időt szánni, muszájból ottaludny, stégen magadnak szekszizni, vagy nem, aztán kicsit zsíros ebédre vonakodva felmenni, baszdmeg a krumplispogi annyira jó, hogy fáj. És a többi és a többi. Titokban még magunknak is letagadva arra gondolni "tényleg ez a "felnőtt" élet?" :) :) :) A szüleim élete? Az nem lehet!!
És akkor még jön, miképp' az mekkora intergalaktikus getsziség, hogy ez nem megy így. Nem szereted, hiába tolod százzal, akkor sem fog ez beteljesülni, mert nincs rá ok. Óráról órára erodálódik elfele. Nagyot fingani akarás helyett lexikonszerű beszarás (van). Volt. (Lesz).
Most kell kihasználni, később nem lesz idő. Tudatos élettervezés! Csak figyejjed ide. Jelenleg odatesszük az élményszerzést aztán majd minden lesz. C:\Letöltések\csaladalapitas.pdf
Geci az élet. Geci, mert mindenki közül, közülünk, nála nincs mese, melléduma, melléképzelés, melléfogadkozás, sajnos. Még nekem sem, neked sem, senkinek sem. Rohadjon meg, érzi a hamisságot. Az izzadtságszagú majd én megmutatomat.
Az igaz szerelmet viszont imádja.
Ezzel szemben az eleve és soha nem létező szerelmet, a felriadt hajnalokon, hogy akkor inkább, ha már muszáj, önmegnyugtatásképpen, együttérzést, aprópénzre váltható egyoldalú szeretetet beletörődést, ráfeszülve is érzelemmentes hozzábújást megengedést mímelni, maximum odahazudni a minimumot, na ezeket nem, mert mindegyik soha el nem évülő bűn.
Magaddal szemben, vele szemben, szüleiddel, szüleivel, testvéreddel, testvérével, őszintén szerető rokonokkal, barátokkal, kollégákkal, stb.
Túlbeszélődött.
Lépj ki az összeszorított foggal megélt pillanatokból, kérlek szépen. Nem, nem miattam.
