Ilyen volt a vasárnapom - Írta: Noel Halfjew. 8.A oszt. tan.
Tegnap kaptuk meg a családdal a harmadik Covid oltást. Én megint semmit sem éreztem, a körzetidoktor néni nagyon kedves volt, tényleg csak nagyon picit szúrt, amikor beadta. Aztán leragasztotta és azt mondta, hogy ma (tegnap, szombaton) igyak nagyon sok folyadékot. Ezután jól telt a tegnapi napom, semmilyen rossz hatása nem volt az oltásnak, maximum ha nagyon nagyon rákoncentrálok, akkor az, hogy nagyon sokat kellett pisilnem és talán a helyét érzem picikét. Viszont a család többi tagja sajnos nagyon megszenvedi az oltást, pedig Pfizer típusút kaptunk mindannyian. Anyukámnak nagyon rossz volt már az éjszaka is, annyira rázta a hideg, zoknit kellett felvennie, hogy vissza tudjon feküdni. Aztán ma reggeltől rettenetesen fájt a feje, amin még a szokásos Cataflam sem tudott segíteni sajnos, émelygett és nagyon gyengének érezte magát. Ezért aztán ma én jártam végig a vasárnaponként szokásos családi turnét, ahogy apukám hívja. Mindenhová elmentem, beszélgettem, elhoztam a finom ételeket, aztán elmentem még gyógyszereket összerakni a jövő hétre, most már nyolcadikos vagyok, ami elég nagy ahhoz, hogy így már megengedjék nekem összerakni a nagymamám gyógyszereit (sokféle van ám, legalább 20 a vitaminokkal együtt és van aminek csak a felét kell bevenni naponta és van egy nagyon praktikus gyógyszerfélbevágó (kékszínű) dolog, amivel a tablettákat félbe lehet vágni pont ezért, még a nagypapámé volt, de sajnos ő már meghalt, de ilyenkor (is) szeretettel emlékezek rá. A nagybátyám nagyon gazdag ember, sokkal gazdagabb minálunk, vagyis mi nem vagyunk azok, de ő igen, nagyon sok minden izgalmas dolga van, például van neki 3D nyomtatója, amivel kinyomtatott egy irtó jópofa gyógyszertartót, hétfőtől vasárnapig tart, reggel-délben-este fakkok vannak benne. Feliratozva, hogy senkise keverje össze. Én se, hogy mit hová kell tenni és a nagymamám se, hogy mikor mit kell bevenni. Mire összerakom az egész hetet, egy tökre színes gyógyszerbogyó kavalkád lesz belőle. Aztán ezután vittem a vasárnapi ebédből az uncsitesóméknak is, nagyon bírom őket, különösen most, hogy egy annyira picike kis kölyökkutyájuk lett, aki lány és akkora mint egy mókus de ettől még nagyon kedves és mindig amikor közel hajolok hozzá megnyalja az orromat. És végül hazafelé pont nyitva volt még a közért, így be is tudtam vásárolni, anyukám még tegnap lediktálta, hogy miket kell vennem és adott pénzt. Mindent megtaláltam a közértben és megdicsért, mert egy egész csomag rózsaszín vizet haza tudtam cipelni. Azt issza most, hogy jobban legyen. Már csak annyi jut eszembe, hogy sajnos elromlott a kazánunk ma reggelre, egy ideje vacakol, de apukám eddig még mindig meg tudta csinálni. Most viszont totál kész, se melegvizet nem csinál és fűtés sincs, mondta is anyukám, hogy mikor máskor, mint a leghidegebb téli napokon. Apukám erre azt válaszolta, hogy de semmi vész, mert tudunk villannyal is fűteni, így nem fázunk, viszont szerintem jéghideg vízzel mosakodni (apukám úgy mondja, hogy alvázat mosni) nagyon rossz és közben az jutott eszembe amikor a menekülőknek a Titanicról be kellett ugrani a jeges tengervízbe, az nagyon rossz lehetett. Apukám megígérte, hogy holnap jön szerelő és megjavítja a kazánt.
