(Tudom, hogy mondtam, én is utálom, ha valaki ismétel, tételezzük már fel egymásról a szövegértés ezen fokát! Akkor is, ez nem rólad, nem rólunk szól. Úgy olvasd.)
Ezen a ponton muszáj levonni azt a számomra szörnyen kellemetlen következtetést, miszerint a Női emberek azon pörögnek hatalmas kegyelmükben (náluk a punci, ennyikeh), hogy a pasik, férfiak, faszik, kanok, mikor mi a divat, mind annyira gyökerekh, te... hogy így detényleg nincs is kedvem semmihez se.
Aztán amikor senki sem érti, még te, a Nő sem, miért is vagy annyira szerencsés, életedben talán egyszer, hogyasztafasz! szembe jön a GŐZMOZDONY (424, okosodjál) baszdmeg, egy olyan pasi, férfi, faszi, aki miatt öntudatlanul esel hasra a lecsúszott lucskos bugyedlidtől te echte nőfasz, és jajjjj, na, ott megint önmagad lehetel. Bátran elbaszhatod. És el is baszod. (Mert megérdemled!) Aki végre nem olyan, mint az eddigi mindasok öröknagyörökszerelem gyökérzet a kövi menet előtt, amik miatt (persze csak titokban), felsírt a megfaragott szájad / orrod / melled / szemöldököd / hasad / egyetlenfegyveredaPINÁD szeméremajkad (ismeretlen, bonyolult, veszélyes szó) / segged / körmöd / bajszod / füled / állad / hajad / csiklód / kezedlábad / homlokod / anything_gusztustalanod... és akkor RÁDBASZ egy jócskát az "asztakurva, hát ilyen is van? és télleg így is lehet?" meg ezeknek a mindenféle szabad permutációi. De fel már nem fogod. Annyira bonyi! :(
És amúgy is... everything is uncsikah. Bah. Nem is idegellek... inkább majd figyelem, hogy leszesz tovább :) Meglátjuk...de ezt már inkább fogalmazd meg te.
