és ez így van rendjén. De akkor meg mi a faszt keresel itt?
Azt hazudtam a regisztrációnál, hogy 1900-ban születtem, pedig még Te is sejted, hogy nyilván nem, mert akkor olyan geci öregnek kéne lennem, akit Te is megvetsz, mert fingod sincs róla, hogy milyen olyan öregnek lenni és kurvára nem is érdekel. Bár szerintem kicsit fosol tőle, mert nincs az a szer, amivel ki tudnád mosni a reklámreszetelt agyadból, hogy eccer majd Te is leszel vén fasz, ha addig el nem visz valami nagyon fájdalmas és egyébként a társadalom és a szeretteid által is megvetett népbetegség. Mongyuk valami rák. Vagy, ha szerencséd van akkor nem rák, mert rákban elpusztulni irtó gáz, kérdezd csak meg önmagad, de most kivételesen őszintén. Tudod mit? Helyesbítek, mert rákban nem megdögleni megdögleni fos, hanem az előtte lévő néhány hónapos? éves? szopakodás. Na az az igazán ciki. Neked is, mert a statisztikák már régen beleégették az agyadba, hogy ilyenkor valóban csákesz. Másrészről meg a szeretteidnek, mert mi a faszt tudnának Veled kezdeni, ha az orvosok sem tudnak? Bele kell törőggyé, hogy ebben a dimenzióban rákúrtál. Múlj el szépen.
Na. De eltértem a témától.
Asszem, hogy ez még mindig a kényszeres blogindító/magyarázkodó posztok egészen fölösleges sorába fog szerinted - jogosan - tartozni, én is érzem. Ez az agyömleny deklaráltan az őszinteséget tűzte ki a rúdra, eképpen Te meg én fogjuk fel úgy, hogy ez itten nem valami savanyú izzaccságszagú szarakodás, hanem.
Szóval mi a pöcst akarsz? Mondjam, hogy gyere vissza időnként, mert újra és újra szembesülhetsz azzal, amit utálsz? Eleinte kurvaélet, hogy nem fogod szeretni. Később? Fasz tudja. Az a generálszívás, hogy a Te érdeked, hogy igen.